Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)
Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Csurgai Horváth József: Havranek József, Székesfehérvár polgármestere (1878–1908)
meg nem szavazott adókat és az újoncokat az alkotmány elveinek megfelelően megtagadja, köztisztviselőit a kormány támogatásától eltiltja, tisztviselőinek esetleges sérelmeiért elégtételt fog nyújtani. 1906 februárjában ismételten tiltakozott a közgyűlés a törvénytelen állapotok miatt: „ Hiszük és reméljük, hogy polgártársaink ezekben a nehéz, az abszolutizmus sötét fellegével bevont szomorú és gyászos napokban nemcsak, hogy sem kötelezve, sem közvetve, önkéntes adófizetés s más ilyen cselekményekkel nem tesznek szolgálatot az abszolutizmusnak, hanem az alkotmányhoz és törvényhez híven, hazaszeretettől áthatva, teljes áldozatkészséggel és összetartással mindent elkövetnek - kitartván, igaz hazafiakhoz méltó lelkesedéssel küzdenek, hogy szeretett édes hazánkban az abszolutizmus lehetetlenné legyen, és édes hazánk alkotmányának és szabadságának hajnala mielőbb felvirradj on. " A közgyűlés a város tisztviselőinek meghurcoltatása esetére elhatározta, hogy a felfüggesztett tisztviselőt teljes nyugdíjjal látja el, és jobb idők beálltával állásába visszahelyezi. A nemzeti ellenállásként emlegetett évek alatt a Saára Gyula vezette Függetlenségi Kör oly mértékben teret hódított, hogy a korszak végéig a függetlenségi politika támogatója maradt Székesfehérvár. Az 1906. évi április 29-i országgyűlési választásokon gróf Zichy Jenő elsöprő szavazattöbbséggel (1421:200) nyert a székesfehérvári iparosok által támogatott Havranek Antallal szemben. A Székesfehérvári Iparos Kör, amelynek Havranek Antal (1865-1917) alapító tagja, majd elnöke volt, 1905. március 25-én alakult. 15 Az egylet elsődlegesen nem politikai célokat kívánt megvalósítani, mégis a helyi politikai erők támogatásával a közelgő újabb országgyűlési választásokra a Székesfehérvári Függetlenségi Kör és a függetlenségi politika ellenében mint helyi jelöltet, vagyis nem országos politikai párt jelöltjeként állította Havranek Antalt. Havranek Antal jelölése egyúttal a polgármester Havranek József táborát kívánta erősíteni, mind a közelgő tisztújításon, mind a helyhatósági választáson. Havranek Antal szobrászművészt, a város tekintélyes polgárát, rokoni szálak fűzték a város 271
