Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Nagy Imre Gábor: A közigazgatási tisztviselők a dualizmus korában Pécsett

tüntették ki, utóbb a Vaskorona Rend III. osztályú rendjelét is elnyerte. A későbbiek során is több országos rendezvény szervezését vállalta Székesfehérvár. Ezek közül csak a legfőbbeket említem. 1887-ben az országos méhészegyesület tartott találkozót; 1889. augusztus 20-22. között a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség tartotta IX. közgyűlését, valamint az Országos Tűzoltószer-kiállításnak volt színhelye a város. A századfordulót követően 1906-ban a megye iparosai és kereskedői számára rendeztek kiállítást, de az esemény már elsődlegesen politikai célok megvalósítását szolgálta. A kiállítások számos emléket hagytak a városra, így a Zichy Jenő ligetben található, Oetl Antal által tervezett vaspavilont, amelyet az 1879. évi kiállítás rendezőbizottsága ajándékozott a város közönségének. Legfőbb érdemük azonban az volt, hogy a kiegyezést követő városi gazdasági dekonjuktúrát enyhítették, amelyet a kortársak a vasút elkészültének tulajdonítottak. Elsődlegesen a fogyasztást növelték a jelentős tömeget vonzó rendezvények. Az 1879. évi kiállítás során 158 000 látogató érkezett Székesfehérvárra. A rendezvényekkel azt kívánták elérni, hogy a városban felgyorsuljon az ipartelepítés. A város infrastrukturális feltételei ezt lehetővé teték, ez az erőfeszítés mégsem járt kézzel fogható eredménnyel. Havranek polgármesterségének korai időszakára vezethető vissza a város legkorábbi testvérvárosi kapcsolata, amely Fiúméval létesült 1882-ben. Havraneket Fiume város díszpolgárává választották. Havranek a városrendezési munkákba városkapitányként kapcsolódott be. Mindemellett a törvényhatósági bizottságnak és a középítészeti szakosztálynak is elnöke volt. E minőségében terjesztette be a város egyik jelentős városrendezési munkálatára, a Vásártér rendezésére vonatkozó indítványát, amely elsődlegesen az országos vásárok fellendítését célozta. Ennek során alakult ki Székesfehérvár első nagy parkja, egyúttal az országos vásárok tartására vonatkozó elképzelések is teljesültek. A város dinamikus fejlődése a népesség növekedésében, a belterület bővülésében is megnyilvánult, a város keleti részén mintegy 32 katasztrális 267