Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Gál Zoltán: A Dunántúl regionális bankpiacának átalakulása a századfordulón (A bankárok szerepe Pécs város társadalmában)

Az 1845-ben - a városi és a vármegyei elit kezdeményezése nyomán - megalakuló Pécsi Takarékpénztár az 1860-as évek végéig egyetlen pénzintézetként „Pécs városának egyik irányadó tényezőjévé vált". Az intézet eredeti célkitűzésének megfelelően hosszú évtizedekig főleg csak takarékpénztári üzlettel foglalkozott, s egészen az 1890-es évekig nem érdeklődött komolyabban a kereskedelmi banki tevékenység, valamint az alapítások iránt. Tette ezt egy olyan időszakban, amikor az ország bankpiacait jellemző gründolási láz amúgy is elkerülte a várost.

19 A Takarékpénztár fennállásának 50. évfordulóján Aidinger János polgármester beszédében külön kiemelte, hogy ezen intézet „sohasem tekintette magát nyerészkedő vállalatnak, hanem oly közgazdasági intézménynek, mely az anyagi erők összegyűjtése és megtakarítása által a jólét emelője, és ennek kapcsán a város anyagi és szellemi felvirágzásának hathatós tényezője"™ Az intézet már a kezdetektől szoros kapcsolatot épített ki a várossal, amit az is mutatott, hogy a város átmenetileg elfekvő pénzeit a takarékpénztárnál helyezte el. Az 1870-es évek elején a részvénytársasággá való átalakulás és a jelentős alaptőke emelést követően kezdtek kiépülni az egyéb bankpiacokkal, köztük néhány budapesti pénzintézettel az üzleti kapcsolatok, amelyek eleinte csak a pesti bankoknál történő értékpapírelhelyezést jelentették. A Takarékpénztár 1872-ben - kisebb összegű részvényjegyzéssel - első ízben vett részt a potenciális vonzáskörzetébe tartozó pénzintézet, a siklósi, illetve a mohácsi takarékpénztárak alapításában. Felmerülhet a kérdés, hogy a városban oly meghatározó szerepet játszó takarékpéntárakon kívül (az 1870-es években még egy alakult), amelyek eleinte különböző okból nem váltak a kereskedelmi hitel valódi letéteményeseivé, honnan elégíthették ki rövidlejáratú hitelszükségleteiket a helyi vállalkozások.

21 A századfordulóig néhány zsidókézben lévő magánbankház próbálta finanszírozni a nem túl nagyszámú vállalkozói réteget. A hitelszféra virilisei között a zsidó származásúak felülreprezentáltak (a bankárok 77%-a zsidó származású, az összes zsidó virilis 10%-a bankár), s a hitelügyeknél - az országos tendenciának megfelelően - a legmagasabb a zsidó polgárok aránya. Bár 221