Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Gál Zoltán: A Dunántúl regionális bankpiacának átalakulása a századfordulón (A bankárok szerepe Pécs város társadalmában)

az OMB is a legfontosabbnak tekintett kereskedelmi gócpontokban, vagy más néven „bankpiacokon" igyekezett fiókhálózatát kiépíteni. Kezdetben tehát a Dunántúl bankrendszere - központi bankfiókok híján - sokkal nagyobb mértékben volt a magánbanki hitelekre utalva. Ez bizonyos mértékig azt is jelentette, hogy a néhány - korábban prosperáló - kereskedelmi központként funkcionáló város átmeneti piacvesztése, kevésbé versenyképes, sokszor tradicionális jegyeket mutató gazdaságának az 1890-es évekig elhúzódó szerkezetváltása következtében a szűkebb keretek közé visszahúzódó, illetve a most induló helyi vállalkozások eleinte a lokális bankpiac által biztosított magánhitel csatornái által is boldogulni tudtak.

16 A 19. század második felében a gazdasági nehézségekkel küszködő néhány tradicionális szabad királyi város hanyatlása végérvényesnek mondható (Kőszeg, Esztergom, Kismarton), míg néhány jelentősebb polgárváros a gazdaság sikeres, bár meglehetősen késői szerkezetváltásának köszönhetően a századfordulóra talpra állt. (Győr dunai kereskedelemének lehanyatlását pótolta a nagyarányú külföldi tőkebehatolás.) Ez a folyamat Pécsett is érdekesen alakult. A 20. század első évtizedei már a dunántúli regionális centrumok gyorsuló ütemű fejlődéséről tudósítanak, a rohamléptekkel fejlődő Szombathely a századfordulóra a „barokk kisvárosból amerikai módon fejlődött modern nagyvárossá", igazi gazdasági centrummá; de Győr és Pécs gazdaságának a magára találása, a helyi bankrendszernek - mint a helyi gazdaság indikátorának az átalakulásán, valamint a hitelintézetek tőkeerejének gyors fejlődésén keresztül ragadható meg leginkább. Hiszen a helyi bankrendszer - amellett, hogy a helyi gazdaságot dinamizálta komoly városfejlesztő tényezőket is bekapcsolt Pécs város életébe, melyek közvetlen hatásai csak a századfordulón váltak nyilvánvalóvá. A városok fejlődésében a pénzintézeteket részvényesként, tulajdonosként vagy akár tisztviselőként működtető bankárokra (tehát a vállalkozók egyik legvagyonosabb rétegére) óriási szerep hárult, hiszen amellett, hogy a gazdaságot dinamizálták, komoly városfejlesztő energiákat is bekapcsoltak a város életébe. 219