Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Gál Zoltán: A Dunántúl regionális bankpiacának átalakulása a századfordulón (A bankárok szerepe Pécs város társadalmában)

A magyar városok virilisei által 1910-ben fizetett átlagos adóösszegek ugyancsak ez utóbbi városok alacsonyabb hierarchiáját jelzik; amíg a befizetett adóátlagok Aradon, Temesváron és Kolozsváron jóval 2000 korona fölött voltak, addig a Győrött, Pécsett vagy Szombathelyen legtöbb adót fizető polgárok átlagai nem érték el ezt az összeget.

9 A Dunántúl - a fentiek ellenére is - hagyományosan az ország egyik legfejlettebb régiójának tekinthető a dualizmus korában is, ami egyenesen következik fekvéséből, a gazdaság színvonalából, a közlekedéshálózat és a települések fejlettségéből, amit a lakosság életszínvonala és polgárosultsága is alátámasztott. A régió előnyös helyzetét erősítette azonban a városhálózat nagyobb sűrűsége, magának az urbanizációnak az egyenletesebb eloszlása és a városfejlődés kontinuitása. A Dunántúl a városoknak és a többé-kevésbé városias jellegű településeknek nagyon sokféle változatával dicsekedhet évszázadokig visszamenően, amely a városfejlesztő tényezők minőségében és mértékében is megmutatkozott. Ugyanakkor arra is mind többen felfigyeltek, hogy a térség korszakunkban átmenetileg elvesztette korábbi dinamizmusát: „A Dunántúl szerzett fölényét ma is tartja, ugyan pillanatnyilag sokfelé a fáradtság jelei mutatkoznak népességén; abban a polgárosodó világban, amit a 19. század hozott."

10 A 19. század második felében az új típusú kereskedelmi, közlekedési funkciók kiépülése erős szelekciót indított el Dunántúl tradicionális városhálózatán belül, amely legerősebben a szabad királyi városok szintjén jelentkezett. Az alföldi és a Duna menti városi vetélytársak, és nem utolsó sorban az új főváros versenyénekjelentkezésével, a Dunántúl szabad királyi városainak átmeneti visszaesése figyelhető meg, amely együtt járt hagyományos kereskedelmi szerepkörük lehanyatlásával. (A borkereskedelem visszaszorulása erőteljesen érintette Rusztot, Kőszeget, Pécset, Esztergomot, Kismartont stb.)

11 A városhálózat modernizálódásának és átformálódásának egyik következménye tehát a tradicionális szabad királyi városok hanyatlása. Ugyanakkor a korábban jelentős kereskedelmi funkcióval rendelkező tradicionális polgárvárosok (Pécs, Győr) 216