Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Bevezető - Gyáni Gábor: A polgári átalakulás problémái

antikapitalizmus jegyében kezelt polgárság nyomban előjelet is váltott, s ez által erősen megváltozott a nemzeti múlt vele összekapcsolt történetírói narratívuma is. Ez a váltás részben már nálunk is bekövetkezett, jóllehet a munka java része még mindig előttünk van, mivel kevés empirikus kutatás folyt eddig ezen a területen. Épp ezért nagy reményeket fűzhetünk a polgárosodás és a polgárság historikumát illető jövőbeli vizsgálatokhoz. Jegyzetek 1 GERGELY András, Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. (Budapest, 1972) 151. 2 Kossuth Lajos. Vál., s. a. rend. PAJKOSSY Gábor. (Budapest, 1998 [1999]) 29. 3 VAJDA János, Polgárosodás. In: Vajda János összes művei VI. Politikai röpiratok. S. a. rend. MIKLÓSSY János. (Budapest, 1970) 84. 4 i/o. 85. A fogalmak szemantikájának historikumához vö. HALMOS Károly, Polgár-polgárosodás-civilizáció-kultúra. A társadalomtörténet alapvető kategóriáiról a XIX-XX. századi lexikon- és szótárirodalom tükrében. Századvég, (1991) 2-3:131-169. 5 SZEKFŰ Gyula, Három nemzedék és ami utána következik. (Budapest, 1940) 6. kiadás, 272. 6 Erről a felfogásról és a koncepció gyökereiről, valamint utóéletéről lásd GYÁNI Gábor, Polgárság és középosztály a diskurzusok tükrében. Századvég, ( 1997) Tél, különösen 31-33. 7 GYIMESI Sándor, A polgárosodás néhány kérdése a XIX. századi Magyarországon. Valóság, (1993)6: 38. 8 PÉTER László, Volt-e magyar társadalom a XIX. században? A jogrend és a civil társadalom képződése. In KARÁTSON Endre - VARDY Péter (szerk.), Változás és állandóság. Tanulmányok a magyar polgári társadalomról. (Hollandiai Mikes Kelemen Kör, 1989) 86-90. Péter koncepciójának belső ellentmondásairól lásd GYÁNI Gábor, Hol tart ma a történészek régióvitája? Limes, (1999) 3^: 56-57. 9 CONCHA Győző, Van-e magyar társadalom? Nincs. In uő, Hatvan év tudományos mozgalmai között. 2. köt. (Budapest, 1935) 655-656. 10 Uo. 661. 11 ERDEI Ferenc, A magyar társadalom a két háború között (II). Valóság, (1976) 5: 41. Erdei társadalomképét elemzi: GYANI Gábor - KÖVÉR György, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. (Budapest, 1998) 23-24. és 171-172.; GYÁNI Gábor, Érvek a kettős struktúra elmélete ellen. Korall, (2001) 3-4: Tavasz-Nyár, 221-233. 12 Vö. BENDA Gyula, A polgárosodás fogalmának történeti értelmezhetősége. Századvég, 2-3.(1991)171. 13 GYÁNI Gábor, Polgárosodás mint zsidó identitás. BUKSZ, (1997) Ősz, 266-278.; uő, Fejezetek a polgárság hazai történetéből. Múltunk, (2000) 3. különösen 64-85. 14 SZELÉNYI Iván, Uj osztály, állam, politika. Tézisek életművemről a tudományok doktora fokozatának elnyeréséhez. Replika, (1990) 2: 44. Átfogóan lásd uő, Socialist Entrepreneurs. Embourgeoisement in Rural Hungary. ( Madison, 1988, University of Wisconsin Press). 15 A vitát áttekinti és értékeli CSITE András, Polgárosodás-elméletek és polgárosodás-viták. Szociológiai Szemle, (1997)3:117-138. 16 Az itt tézis formájában megfogalmazottak bővebb kifejtését lásd GYÁNI, Fejezetek a polgársághazai történetéből. 52-86. 21