Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Elit - Bognár Bulcsu: Felső- és középrétegek a dualizmuskori Szombathelyen a virilis jegyzékek alapján

bathelyi virilisek közötti nettó adóarányuk; egy főre eső adóöszszegük eléri az átlagot, majd 1913-tól jelentősen meg is haladja azt. Az I. világháború előtti években fogja adóarányuk először megelőzni számarányukat, majd a háborús években közel a duplájára emelkedik. Az 1910-es évek elejéről származó Thirringféle városstatisztikák már több, száz fő fölötti alkalmazottat foglalkoztató gyárat sorolnak fel Szombathelyen.

80 Tíz év leforgása alatt nagy mértékben megnövekszik a valóban gyáripari nagyságú üzemek száma, és még inkább megemelkedik a korábban meglévők alkalmazottainak a száma. A századforduló idején a 12 darab 20-nál több alkalmazottat foglakoztató iparvállalatok köre nyolccal bővül: Ungár Zsigmond hengermalomja, Geist Lajos és fiainak gőzfurésztelepe, Biel Lipót gőzmosója, Hudetz József síremlékkészítő műhelye, Frischmann Elek motorgyára, Müller Ede asztalosműhelye, Klein és Fleischmann cukorkagyára és az Árpakásagyár Rt. emeli az ipari üzemek számát. E gyárak irányítói természetesen a virilis listákon is megjelennek és közülük egyre többet (Müller Ede, Pohl Sándor) találunk ott a bankintézetek (elsősorban a legtőkeerősebb Osztrák-Magyar Bank szombathelyi fiókintézetének) az igazgatói tanácsában is.

81 Érdemes megvizsgálni a legnagyobb gyárak alkalmazottainak körét, különösen a középszintű vezetőkre vonatkozó adatokat. Ebben a kategóriában ugyanis zömében külföldi eredetű (többnyire osztrák, ritkábban cseh) munkavállalók szerepelnek;

82 utalva a kibontakozó gyáripar minden esetben (például Budapesten vagy Németországban is) megfigyelhető igényére a képzett szakmunkaerőre. E vállalkozások nem minden vezetője jelenik meg a virilis listákon, ami - az ipartámogatási törvényből adódó torzításokon túl - a virilisek és az adott település gazdasági elitjének a nem teljes egybeesésére hívja fel újfent a figyelmet. Az eltérés korrigálása után elmondható, hogy a gyárosoknak a virilis listán csak lassan növekvő számaránya mögött - regionális keretek között szemlélve - számottevő gyáripar bújik meg. Az 1910-es évekre a gyáripar Észak-Dunántúl központjához, Győrhöz hasonlóan

83 (ha nem is olyan mértékben) jelentős városképző erővé válik. A legnagyobb gyárosok üzemeinek nagy199