Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Elit - Bognár Bulcsu: Felső- és középrétegek a dualizmuskori Szombathelyen a virilis jegyzékek alapján

tett, 1860-ban létrehozott Magyar Motor- és Gépgyár az 1880-as évek első felében már 100 alkalmazottal működik és a belföldi igények kielégítésén túl osztrák piacra is dolgozik.

76 Az egy főre eső adó esetében azonban rendszeresen a virilisek átlaga alatti összeggel (sokszor a felével) rendelkezik csupán. A másik fontos gyáripari vállalkozás, az 1868-ban Mayer Mór által alapított gyufagyár, ami már a megalakulás első évében 40 munkással dolgozott, nem is található a virilisek között. A jelentős termelési volumennel bíró gyárak alacsony adóösszege vagy hiánya a virilis listán az 1880-as évek ipartámogatásával függhet szorosan össze; feltéve, ha nem elsősorban az érintettek politikai érdektelenségében kell az okot keresni. Az 188l-es ipartámogatási törvény (1881: XLIV. te.) „a technika fejlődése szerint berendezett... gyáraknak" 15 éves adó- és illetékmentességet adott, amit először ugyan csak meghatározott iparágak vehettek igénybe, de ezek köre folyamatosan kibővült.

77 Az 1907-es törvény már nem is határozta meg a kedvezményezett gyárak ágazati hovatartozását. Az ipartámogatás a belső piac szükségletei számára nélkülözhetetlen iparágak (mint például a szombathelyi gyáripar legdinamikusabb ágának bizonyuló mezőgazdasági gépgyártás)

78 fejlesztését tűzte ki célul. Az ipar fejlesztésére fordított, egy lakosra eső államsegélyek adatai szerint a nyugat-magyarországi területek (Győr, Pozsony és Vas megye) vették igénybe a legnagyobb támogatásokat. Ilyen módon az 1880-as évek elejétől nagy nehézséget okoz a gyáripar fejlődésének nyomon követése a szombathelyi virilis listákon. Ezért sokszor más forrásokra kell hagyatkoznunk, ha a helyi gyáripar dualizmuskori nagyságát és átalakulásának, növekedésének az útját akarjuk megragadni. A virilis listák azonban ezzel együtt alkalmasnak tűnnek arra, hogy e foglalkozáscsoport esetében is a változás tendenciáit megláthassuk. Az 1890-es évek a gyárosoknál is átalakulást hoznak, ha ennek jelentősége nem is éri el a pénzvilág képviselőinél bekövetkezett eltolódás mértékét. Innentől kezdve állandóan bekerül gyáros a legnagyobb szombathelyi adófizetők közé; az évtized végére számuk eléri a 4-5 főt. (E fölé még a város viriliseinek 197