Kulcsár Ágnes - K. Palágyi Sylvia (szerk.): Római kori világítóeszközök a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből (Veszprém, 2002)

(Kat. 16.), fenékbélyeget csak a firmamécseseken találunk. A balácai római kori villából 1 COMES, 2 FORTIS, 2 FORTIS ?, 1 STROBILI bélyeges darab került elő. Biztosan Veszprém megyei lelőhelyekről azután CAS, CASSI, FESTI, FORTIS ?, IANVARI, MLL ?, QCC (QGC ?), VICT bélyeges példányokat ismerünk.

A "Katalógus" harmadik csoportjába a pontosan nem meghatározható, ill. sem a volutás, sem a firmamécsesek csoportjába nem tartozó mécsesek kerültek. Ebben a csoportban leggyakoribbak Iványi XXII. típusának mécsesformái (Kát. 160., 166., 167., 168., 169., 170.), amelyek viszonylag késeiek, a III—IV századból származhatnak (IVANYI 1935, 16-17.). Ismeretlen a lelőhelye az Iványi XII. IV századi, de az V században is élő típusába (IVANYI 1935, 12.) tartozó két mécsesnek (Kát. 163., 171.), míg a Kát. 162. ugyancsak ismeretlen lelőhelyű mécsese egy I. századi forma továbbélésének tartható, ugyanígy az a tál alakú, régóta ismert, egyébként időtlen, nyitott mécsesforma is (Kát. 175.), amelynek egyik példánya Kislődön került elő. (IVANYI 1935, 10.-VII. típus=LOESCHCKE 1919, 302., 304., Taf. I., VIII. és XII. típus).

Az Iványi-féle XI. típusnak (Kát. 165.) Pannóniából II—IV századi példányai is ismertek (IVÁNYI 1935, 11.).

A Kát. 159. mécsestöredék valószínűleg egy Loeschcke XIII. típusú "tégelymécsesnek" (Tiegellampe) lehet a része (LOESCHCKE 1919, 306-307.; GOETHERT 1997, 148., Abb. 87 a-b.)

A kerámiamécsesek legnagyobb hányadát a firmamécsesek alkotják (Vö. táblázat). Ez a lényeges "túlsúly" jól megfigyelhető a balácai villa anyagában, más Veszprém megyei lelőhelyen, de még az ismeretlen lelőhelyű tárgycsoportban is.

A gyertyatartók mindössze egy példánnyal vannak képviselve a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében. A zöldes mázzal bevont, magas talpon álló későcsászárkori gyertyatartó csészéjét kerek lyukak törik át. (Kát. 176.)

Miután Veszprém megye területének meghatározó római kori települési és gazdasági egységei a villagazdaságok, a mécsesek, mécsestöredékek felsorolását azok leletanyagával kezdtük, anyagcsoportonként tehát először mindig Balácával (Nemesvámos-Baláca), majd Gyulafirátót-Pogánytelekkel, Szenkirályszabadja-Romkúttal és Örvényessel, ezt követően pedig a "Katalógus" tárgyai leltári számsorrendben következnek.

7