Veszprém megye évszázadai. Kiállítás a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság gyűjteményeiből (Veszprém, 2000)

Úrnapi lomb szedése gyógyításra, 1941., Jásd egyéniségek kibontakozásában. 1849 őszén a császári hadsereg megszállta a minden nemzeti önállóságától megfosztott országot. A császári abszolutizmus ellenére a polgári átalakulás tovább folytatódott, 1853-ban a császár szentesítette a jobbágyfelszabadítást. Lassan kibontakozott a kapitalizálódás, egyre több vasút épült. Az 1867-es kiegyezést követően a dualizmus korszakában a nagybirtokos arisztokrácia kezében maradt az országos és vármegyei politikai-társadalmi vezető szerep. A kiegyezéssel a megye iparában számottevő átalakulás ment végbe. A kisipar jelentősége háttérbe szorult, amin a céhek helyébe lépett ipartársulatok és ipartestületek sem tudtak változtatni. A század utolsó két évtizedétől a lassú kapitalizálódás velejárójaként a kézművesség helyét átvette a gyáripar. A századforduló legnagyobb katasztrófájaként valósult meg az ország egészét érintő kivándorlás. Főképpen a mezőgazdasági cselédek és napszámosok, városi szegények vállalták a hosszú utat. Az alacsony életszínvonal, a föld és munkaalkalom hiánya okozta elkeseredettség többezer embert kényszerített új útra. Kátrány- és szénégetés, Borzavár, 1935. 12 |ooá* *> ' ' ' Mköu« I? ItlÄ j G 5 _o 2.