Rainer Pál: Üdv neked, boldog Gizella királyné. Gizella királyné városa az árpád-korban (Veszprém, 2000)

Robertus veszprémi püspök (1209-1226) pecsétje (Budapesti Történeti Múzeum, Középkori Osztály: pecsétmásolat-gyűjtemény) A

barokk püspöki és nagypréposti palota között található Gizellakápolna a XIII. században épült. Építtetője feltehetően a korszak egyik legkimagaslóbb egyházi személyisége, a Szt. György-kápolna kapcsán már említett francia származású (Liége/ Lüttich környéke) Robertus püspök lehetett, aki korábban fehérvári prépost és királyi kancellár volt (1207-1209), majd veszprémi püspökből lett esztergomi érsekké (1226-1239). Házikápolna jellegét mutatja, hogy az utcáról bejárata nem nyílott, megközelíteni a szomszédos épületekből, a püspöki palotából és a nagypréposti palota elődjéből lehetett. Bár egykori tulajdonosait nem ismerjük, az épület elhelyezkedéséből vélhetően ezek a püspök és a nagyprépost lehettek. A kápolna kétszintes volt, ami szintén kettős tulajdonlást feltételez. Belsejét freskók díszítették, a hosszoldalakon a tizenkét apostol, a nyugati falon Szűz Mária a kis Jézussal. A barokk püspöki palota építésekor először le akarták bontani, majd a részben már elbontott épületet rekonstruálták és helyreállították. Középkori patrocíniuma ismeretlen, a „Gizella" elnevezés csak a XVIII. század végétől használatos. A vár körüli városrészek H

at-hétszáz méterre nyugatra a vártól, a Séd mentén található veszprémvölgyi Szűz Mária-apácakolostort a Kálmán király (1096-1116) 1109-es átiratában megmaradt alapítólevél szerint Szt. István király alapította görög bazilissza apácák részére, akik esetleg Szt. Imre herceg bizánci feleségének kíséretével érkezhettek hazánkba. A veszprémvölgyi alapítólevélnek, amely a Magyar Országos Levéltár legkorábbi eredeti dokuA veszprémvölgyi kolostor 1938-ban feltárt, valószínűleg a XIV. századból származó részei (Kralovánszky A.: The Settlement History... 73. old. 17. ábra után rajzolta Sári Jánosné) 12