Mészáros Veronika szerk.: Ékes tárgyak üzenete. Napjaink népművészete, népi iparművészete Veszprém megyében (Veszprém, 2000)

ÉKES TÁRGYAK ÜZENETE Napjaink népművészete, népi iparművészete Veszprém megyében címmel a Bakony és a Balaton-felvidék népművészetének hagyomá­nyait felelevenítő, továbbörökítő népi iparművészek életútját és pá­lyarajzát ismertetjük. Kötetünkben a Veszprémi Kézműves Műhely népművészeti egyesü­let tagjai mellett a megyében élő önálló vagy más egyesülethez tar­tozó alkotók is bemutatkoznak. A népi iparművészekben a régi mesterek (takács, kovács, asztalos, bognár, fazekas), valamint a házi specialisták, ügyes kezű gazdák és gazdasszonyok születnek újjá, művészi szintre emelve munkájukat. A Bakony és a Balaton-felvidék népművészete igen sokrétű. A gazdag díszítésű faragott és spanyolozott pásztorművészet, a fa­ragott, vésett és faberakásos sarokpadok, székek, a faragott, fes­tett vagy intarziával ékített ládák, az igen kedvelt, aprólékos fehér hímzésű kendők, terítők, a szálszámlálásos technikával készült, to­vábbá a szabadrajzú, rendkívül változatos hímzések (párnahajak, fonalas zsákok, lepedővégek), a vászonszőttesek, a sümegi, a veszprémi, a várpalotai, a tüskevári, a tapolcai, a szentgáli vagy a nemeslányfalui (Nagyvázsony) és a városlődi kerámiák, a faragott csutorák, a csuhéból vagy a vesszőből készített kosarak, a bőr va­dásztarisznyák mind jellegzetes és híres darabjai népművészetünk­nek. A népi iparművészek azonban nem másolatait készítik a felsoroltak­nak. A népi iparművész a hagyományos eljárási módokat alkalmazva a táji jellegzetességeken alapulva alkot sokszor új funkciójú terméke­ket. Hiszen a népi iparművészeti alkotásoknak a mai ember életében is meg kell találniuk a helyüket. Csak a mindennapok kultúrájába va­ló beilleszkedés biztosítja a népi iparművészet folyamatos fejlődését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom