„Hisz ez ma a mi ünnepünk hazáért szabadságért!” Egy veszprémi borbély a forradalomról. A Laczkó Dezső Múzeum kiállítása (Veszprém, 1998- 1999)

Veszprémi krónika 1848/1849 március 12-13.: A Kossuth-bankók korlátozott használatának visszaállítása, mivel egyéb fizetőeszköz híján komoly gazdasági nehézségek jelentkeznek. Sóházakban lehet használni a magyar papírpénzeket. március 15.: /. Ferenc József a robot, dézsma, vámok eltörlését — melyeket még a magyar kormány idején töröltek el — hivatalosan megerősíti. Ennek alkalmából minden plébániatemplomban hálaadó mise megtartását rendeli el. A „Te deum laudamus"-okat azonban március 15-ére való tekintettel nem tartják meg, „ nehogy a nép azt gondolja, hogy március 15-e ünnepeltetik!" Március 15-én, csütörtökön verradtunk azon felejthetetlen nevezetes napra, *melynek emléke ezredekig fenn fog maradni széles e Magyarországban! Ezen nap vólt ez előtt váló esztendőben Pesten a Szabadság napja!... Istenem! mennyi nyomor, szomorúság született számunkra azon nap óta egész hazában? mennyi vér folyt? hány ezer hazánkfiai lettek halál prédájává? hányan hurcoltattak sanyarú rabságra?... Egy év már elmúlt, s mi' még mindig a legnagyobb bizonytalanságbaa lebegtünk; magyar táborunk felöl - se jót se rosszat - egyetlen szót sem hállottunk ...' Az új császár, Ferenc József - kit mi akkor kényúrnak; gyermekkirálynak neveztünk - a magyarok által eltörlött robot; dézsma; s vámok megsemmisítését megerősítvén; e napra országszerte, a felsőbbség által, minden plébániai templomokban tartandó hála mise (Te deum laudamus) rendeltetett. Mely azonban nem tartatott meg azért, nehogy a nép azt gondaljá, 'hogy március 15-e ünnepeltetik! Ah, te buta kormány... március 16.: Fiáth Ferenc császári biztos rendeletileg kihirdeti, hogy a Kossuth bankjegyeket mindenki köteles elfogadni, kivéve az 5 és a 100 Ft-os jegyeket. Ennek ellenére már senki sem fogadja el a magyar papírpénzt. március 21.: „... valami Windischgrätz nevezetű teljhatalmú tábornok hatalmaskoda fölöttünk. Szóval jóbarátnak, térítőnek, békeszerzőnek és kegyelmet osztogató teljhatalmú úrnak mondá magát, azonban tettei ellenkezőt bizonyítónak. " — írja Francsics Károly. Windischgrätz a magyarok kezén maradt rév-komáromi várat a Veszprémbe érkezett hírek szerint folyvást ágyúztatja. március 28.: Francsics Károlyt két „oláh feketeszíj as" katona beszállásolására kötelezik: az egyik Fauer Jakob 25 éves, a másik Iloe György 22 éves. A katonák április 11-ig Francsicséknál maradnak a Horgos utcai házban. április 4-5.: A magyar honvédség a tavaszi hadjárat során kiszorítja a császári csapatokat a Magyar Királyság csaknem egész területéről. Ennek híre 10-1 l-e körül jut el Veszprémbe, április 10-11.: Az 1848-as áprilisi törvények első évfordulóján botrányos jelenetek zajlanak Veszprém utcáin: korlátozzák a vendéglők nyitva tartását. Bevezetik a kettős éjszakai őrséget. A falragaszok letépőit statáriális bírósági eljárással fenyegeti a hatóság. Délelőtt 10 és 11 óra között riadóztatják a császári helyőrséget. A lakosság a császári katonaság kivonulásában bízik. április 12-13.: A céhbeli inasok nemzeti szalaggal díszített fövegekben jelennek meg az utcán. A hatóság nem lép fel ellenük. xv/