„Hisz ez ma a mi ünnepünk hazáért szabadságért!” Egy veszprémi borbély a forradalomról. A Laczkó Dezső Múzeum kiállítása (Veszprém, 1998- 1999)

Veszprémi krónika 1848/1849. Francsics Károly naplójának kivonatos közlése 1848. / március 17-18.: Pesten március 15-én kitör a forradalom. A pesti vásárról érkezők Veszprémbe hozzák a forradalom hírét, a Nemzeti dalt és a Tizenkét pont nyomtatott szövegét. március 19.: Veszprémben a város polgá­rai kitörő örömmel fogadják a pesti ese­mények hírét. Az éjszaka „öröm­riadások" ünnepélyes hangulatában telik. Rosos István, Veszprém megye alispánja sürgönyt kap Batthyány Lajos felelős ma­gyar miniszterelnöktől, melyben a rend és a közbiztonság fenntartására szólítják fel. március 20-22.: 20-án reggel a város lakossága kisebb-nagyobb csopor­tokban gyülekezik a vá­rosháza előtt. A „különböző néposztály­bóF származó tömeg vi­dám hangulatban, nemzeti színű zászlók alatt a Piac­tér, városháza, vár, Hosz­szú utca, Úri Kaszinó érintésével járja be a me­gyeszékhely utcáit. A tö­meg meg-megáll, s lelkes szónoklatok hangzanak el népszerű közéleti férfiak háza előtt. Kolosvári Sándor megpróbálja csitítani a lelkes tö­meget. Az ünnepséget Cseresznyés István szolgabíró határozott fellépése akasztja meg. A nemzeti lobogókat bevonják a vá­rosháza és a tűztorony ablakából. Délután az ünnepség folytatódik, a városháza előtt Cseresznyés István szolgabíró és Rosos István alispán mond beszédet, melyben az ünnepség higgadt folytatására kéri az egybegyűlteket. Rosos alispán azonban a miniszterelnökhöz írt levelében aggódik amiatt, hogy a hálatüntetések komolyra fordulhatnak, „kitöréstől lehet tartanF. Este 8 órakor az ünnepség díszkivilágí­tással, cigányzenével és ünnepi fáklyás menettel folytatódik. Március 22-én Rosos alispán már az ünnepség békés le­zajlásáról számol be. március 24.: A sóház korlátját a császári színeket jelképező sárga-feketéről piros­fehér-zöldre festik. A nemzeti szimbólu­mok (magyar királyi címer és nemzeti lo­bogó) nyilvános használatát a lakosok közül sokan bírálják. A jövő bizonytalan­nal tűnik. március 26.: A veszprémi református templomban a LXV. zsoltár nótájára há­laadó ének és fohász hangzik fel az or­szág békéjének megtartá­sa érdekében, március 27.: Veszprém város népgyűlésén Rosos István méltatja a lakosság higgadtságát. Választ­mány alakul az új köz­igazgatási rend kimunká­lására. Hírek érkeznek az országban dúló antiszemi­ta megmozdulásokról (Pozsonyból, Nagyszom­batból, Nagykanizsáról). április elején: 7-én Po­zsonyban megalakul az első felelős független ma­gyar kormány gróf Bat­thyány Lajos miniszterelnök vezetésével. 11-én pedig kihirdetik a törvényhozás ál­tal elfogadott első, a politikai átalakulás alapjait megteremtő törvényeket. Az 1848. évi törvénykönyv eltörli a jobbágy­ságot, és lefekteti a polgári átalakulás alapjait. Az áprilisi törvények kihirdetése után a nép megnyugtatására Veszprémben létrejön a Veszprém megyei állandó bi­zottmány, és megalakul a veszprémi nem­zetőrség. április 2-3.: A megalakuló veszprémi nemzetőrség kapitányává Márkus Boldi­zsár nyugalmazott császári kapitányt ne­vezik ki. Hadnagyai Ruttner János vaske­viii

Next

/
Oldalképek
Tartalom