A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

H. Csukás Györgyi: A kőépítkezés múltja a Balaton-felvidéken és a Bakonyban

8. kép. Pince építése Szepezden. (Sebestyén Gyula 1906-os felvétele alapján: VISKI Károly 1926. 55. kép) fehérre meszelték. A ház homlokzatán díszt csak vakolatból lehetett csinálni, sárból nem. Párkányt sablonnal csináltak, amit asztalos készített gyaluval. Alul, felül lécet szögeltek a falra, s azok közt húzták a sablont a malterral. Ha felirat került az oromzatra, azt először ceruzával felrajzolták, majd cittlinggel, vágókéssel kivágták. Pinceépítéshez romanádot használtak. Gerendákra erősített deszkákból állt, amely fölül „gömbölyű" volt, a boltozat hajlásának megfelelő. A romanádot kidúcolták,

54 s a dúcokat két hétig is ott tartották, amíg összeszáradt a sár. Először 60-70 cm széles falat raktak, ez a pince veséje, a vesefal. Amennyiben a pince teljesen a föld alá mélyedt, a vesefalat nem kellett olyan szélesre venni. A boltozatot 20-25 cm-es szabályos, lapos kövekből rakták. Minél nagyobb a kő, annál jobb. Felül kilóghatott, nem volt baj, mert leföldelték. A boltozatot úgy készült, hogy először egyik oldalon raktak pár sort, majd a másik oldalon, hogy egyforma legyen a nyomás. Mikor fenn összeértek, éket faragtak bele végig. Tölgyfa ékkel jól meghúzták. Boltozásnál arra kellett vigyázni, hogy a kő mindig jól nekifeküdjön a deszkának. A külső oldalt mindig egy kicsit magasabbra rakták. Pinceépítéshez nem kell állás, a dongaboltozatot a falon állva, kívülről rakják. A meglévő sor oldalára sárt tettek kanállal. A köveket kőműveskalapáccsal megfaragták, ha kellett, hogy passzoljon. Ha hézag volt hátul, lapos, apró kővel kidugaszolták, sárral rögzítették. Mikor már a boltozat tetejét csinálták, földet szórtak rá, hogy ne legyen kényelmetlen 54. A pinceépítés ismertetett módját Szepezden örökítette meg Sebestyén Gyula 1908-ban. EA-F 9956. 66