A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Sisa Béla: A Balaton-felvidék népi műemlékeinek helyzete

12. kép. Zánka, Fő u. 15. sz. alatti épület ban kemence áll. Utcai homlokzata tihanyi kőből készült, az ablak körül szabálytalan alakú tapasztás fehérre meszelve. A Batthyány u. 20. sz. alatti úgynevezett gazdaház a 18. században épült. A 19. században bővítették. A szabadkéményes épület bejárati részén oszlopokkal alátámasztott íves tornác készült. Tihany központjában, a Kossuth u. 20. sz. alatti épületből műemléki helyreállítása során idegenforgalmi hivatal és vendégház lett. Konyhájában hagyományos enteriőr látható. Az 1862-ben épült szabadkéményes, lopott-tornácos volt gazdaháznak 1996-tól új tulajdonosa van. Az új tulajdonos a hagyományos berendezésű konyhát megtartotta, az első szobából „tihanyi szobát" alakított ki, a többi helyiséget elárusítóhelyként üzemelteti. A Városlőd, Kossuth u. 57. sz. alatti tájház a 19. század közepén épült. A nagyméretű gazdaház alaprajzi elrendezése: szoba-oldalszoba, gazdasági épületrész. Az udvarban pajta is állt, de ezt lebontották. Az első szobák alápincézettek, konyhája szabadkéményes. Az utcai homlokzatán háromablakos, udvar felőli részen tornácos, rangos gazdaház berendezési tárgyaival egy egykor itt élt család tárgyi kultúráját mutatja be. A Bakony délkeleti nyúlványaira települt Várpalota tájháza a Jókai u. 18. sz. alatt áll. Épült a 19. század elején. A volt lakóház alaprajzi elrendezése: szobakonyha-szoba-gazdasági épületek, konyhája szabadkéményes (átalakítva), udvari homlokzata előtt oldaltornác. A kiállított anyag egy gazdálkodó család életmódját mutatja be. 415