A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Gilyén Nándor: A műemléki topográfiák és a népi építészet

3. A topográfiához kapcsolódó történeti és levéltári kutatás sok népi építészeti szempontból is használható adatot tár fel. 4. A topográfiai kutatás indítást adhat a szorosan vett néprajzi jellegű feldolgozáshoz. (Ezzel kapcsolatban elsősorban BAKÓ Ferenc munkásságára hivatkozhatunk.) Szólni kell végül arról is, mit nem várhatunk a műemléki topográfiáktól: 1. Monográfiát, azaz egy-egy épület, település vagy különösen egyes részjelenségek (pl. alaprajzi rendszer, tetőszerkezetek) teljes körű feldolgozását. 2. Nem várhatjuk sajnos a topográfia teljességét sem. Ennek gyakorlati oka van, egyrészt a kutatásra fordítható idő szűkössége (emiatt - különösen pl. szőlőhegyeken, tanyás településeken - esetleg még jelentős épületek is kimaradhatnak), másrészt a kiadvány terjedelmi korlátai (emiatt szerencsére csak kevésbé jelentős épületek hiányozhatnak). 3. Végül nem várhatjuk a népi építészetnek a néprajztudomány igényeinek mindenben megfelelő feldolgozását sem, hiszen a műemléki topográfiának nem ez a célja. Ezzel kapcsolatban, befejezésül, BAKÓ Ferencet idézhetjük: „...az egyes helységek településmódjának és népi építkezésének általános ismertetése, majd külön-külön az épületek leírása - témánkat elsősorban a technika szemszögéből közelíti meg. Az előadott történeti adatok is főleg az anyag, a szerkezet és a forma használatának fejlődését, alakulását mutatva be, csak vázlatos történeti hátteret adtak ennek a sokat tárgyalt kérdésnek. A magunk részéről helyt adunk GUNDA Béla azon véleményének, hogy csupán a szerkezeti vizsgálatokon nyugvó kutatás nem vezethet olyan eredményekre, mint a gazdasági rendet és a társadalmi szerkezetet is tekintetbe vevő, tágabb horizontú néprajzi anyaggyűjtés és feldolgozás, de az előttünk fekvő műemléki topográfiának nem is ez volt a célja. A benne közölt műszaki ismeretek mellé a mélyebb történeti háttér, a gazdálkodás és a társadalom, sőt vele összefüggésben a teljes élet jelenségei elválaszthatatlanul odatartoznak - de ennek az ismeretanyagnak a közlése más munka, más feladat, amelynek elvégzésére külön alkalmat kell keresni."

26 Erre a munkára, aminek alapját többek közt a műemléki topográfia képezi, éppen az idézett szerző munkássága adhat követendő példát. 26. BAKÓ Ferenc 1969. 451. 403