A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Gilyén Nándor: A műemléki topográfiák és a népi építészet

ezt a kevésbé jelentős emlékek egyszerű felsorolása követi. A tájékozódás szempontjából nagyon hasznos, hogy közli a felvétel idejét is, hiszen egy ilyen nagyszabású munka éveket vesz igénybe, nem is beszélve a megjelenés lassúságáról. Már itt is jelentekezett ugyanis az a probléma, hogy a topográfiában szereplő népi építészeti emlékek nagy része a megjelenés idejére elpusztult. Külön kell szólni BAKÓ Ferenc 28 oldal terjedelmű összefoglaló tanulmányáról,

14 amely igen alapos munka, és a helyszíni adatfelvételen túl jelentős, saját maga által végzett levéltári kutatások felhasználásával készült. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szerző kutatásai - életművét ismerve - a műemléki topográfiában megkívánhatónál lényegesen kiterjedtebbek és mélyebben szántók voltak, és tanulmányában ennek csak ide illő kivonatát adja. A munka értékét növeli még, hogy hasonló összefoglaló mű a megye népi építészetéről és településéről korábban nem jelent meg. A téma közigazgatási beosztás adta mesterséges lehatárolásból eredő haszon, hogy a szerzőnek két népi építészeti régió, az északi (palóc) és az alföldi házterület kérdésével egyaránt foglalkoznia kellett, és ez óhatatlanul egyes eddig ismeretlen átmeneti formák, jelenségek megismeréséhez vezetett. Ez utóbbi megállapítás természetesen az egyes falvak népi építészeti anyagára is vonatkozik. Magyarország Műemléki Topográfiájának eddigi két utolsó, X.-XI. kötete, „Szabolcs-Szatmármegye műemlékei

I-II."™ 1986-87-ben jelent meg, ENTZ Géza szerkesztésében. Terjedelme visszafogott, 475 + 478 = 953 oldal. Ebből a tanulmányok 232 oldalt tesznek ki, a népi építészetről szóló 22 oldalas részt GILYÉN Nándor írta.

16 A népi építészeti kutatást azonban hárman, ERDÉSZ Sándor, GILYÉN Nándor és MENDELE Ferenc végezték. Az egyes települések leírása lényegében a Heves megyei topográfiát követi, mind az általános, mind a népi építészeti részben. A település „jellege" cím alatt azonban most már a település történeti és néprajzi szempontok szerint készült leírása olvasható (ezért célszerűbb lett volna a „település" cím). A népi építészet fejezetéből így természetesen kimaradt a település tárgyalása. A fejezet felépítése egyébként szintén a Heves megyei topográfiáéval azonos. Kár, hogy a szerkesztés folyamán kimaradt a kutatás évének feltüntetése, ami itt különösen sajnálatos, hiszen ebben a megyében a népi építészeti emlékek a topográfia megjelenésének idejére szinte teljesen elpusztultak. A gyors pusztulásnak van más következménye is: minthogy a munka mintegy 20 évig elhúzódott, azok a községek, amelyeknek kutatására később került sor, aránytalanul szegényes képet mutatnak. Mivel a terjedelmet a szerkesztő intenciója alapján egyébként is mérsékelni kellett, a népi építészeti szempontból kevésbé jelentős falvak leírása így talán túlságosan is szűkszavú. 14. BAKÓ Ferenc 1969. 15. ENTZ Géza (szerk.) 1986.; 1987. 16. GILYÉN Nándor 1986. 399