A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Vajkai Zsófia: A kapolcsi vízimalmok

A deszkametsző malom meghajtása szintén 1 db alulcsapott, 4,88 m átmérőjű vízikerékkel történt, amely kétszeres áttétellel mozgatott 1 db függőleges elrendezésű, 1 lapú fűrészkeretet. A fűrész alkalmas volt 1 m átmérőjű rönkök metszésére is. A két malom nem üzemelhetett egyszerre, ahhoz kevés volt a víz. Kőszegi-malom, Kapolcs, Petőfi u. 16. Nem tudjuk építésének pontos idejét, csak azt, hogy 1886-ban már létezett, akkor Mezriczki Kálmán és Antal Gyula tulajdonában volt. Később nevezték Lentimalomnak, és a tulajdonosokról Varga-malom, Molnár Péter, Molnár Imre, majd Kőszegi Dezső vízimalma. 1977-ben özv. Kőszegi Dezsőné sz. Molnár Jolán eladta idegeneknek, akik nyaralónak építették át. Az eredeti malom földszintes kőépület, zsúptetővel, a patak déli oldalán áll. Különálló molnárlakás tartozik hozzá, amely összeépült a gazdasági épületekkel. A malmot 1897-ben építi át emeletesre, azaz a ma is látható formájára az akkori tulajdonos, Molnár Imre molnármester. Molnárszobát is építenek hozzá. Az épület átalakítása előtt 1 db alulcsapott vízikerék hajtott 1 pár 36-os tótkövet és gatyaszár szitát. Teljesítménye napi 2-3 q volt. Nem tudni pontosan mikortól, de egy ideig a malom 2 kerékkel is dolgozott, amelyek 1-1 pár követ hajtottak. A malomkövek erős gerendázatból épített kiemelt kőpadon helyezkedtek el, és deszkából készült kőburokkal voltak körülvéve. Fölöttük helyezkedett el a fölöntő garat. Mind a két kopár után 1-1 szitaszekrény következett, benne gatyaszár szitával. 8-10 sajtár és finak, lisztelőlapátok és kővágó csákányok tartoztak a berendezéshez. Világítása petróleumlámpával történt. A malomhoz tartozott a kőből kiépített vízfej fa zsilipekkel. Ennek a malomnak a vízművére fordították mindig a legnagyobb gondot. Még az 1970-es években is tökéletesen karbantartott állapotban volt. A már említett Molnár Imre molnármester az átépítéssel egy időben korszerűsítette is malmát. A 2 vízikerék helyére 1 db 6,33 m átmérőjű alulcsapott kereket csináltatott. A kopárt megtartotta, de beállított egy kis 11-es Ganz hengerszéket is. A teljesítmény 5-6 q-ra emelkedett. 1908-ban újabb felszereléssel bővül a malom: beszerelnek koptatót és egy 3/8-os Ganz hengerszéket. Teljesítménye napi 10 q-ra emelkedik. Ugyanekkor egy 110 V-os dinamó segítségével megoldják a malom és a lakás villanyvilágítását is. Újabb korszerűsítésre csak 1948-ban lett szükség, amikor a patak csökkenő vízhozama miatt az épület nyugati oldalára egy külön kis zárt helyiségbe egy 10 HP szívógázmotort helyeztek el. Nem volt szerencsés gondolat, mert erős járása annyira rezgésbe hozta az épületet, hogy a víz felőli sarka azon az oldalon megrepedt. Le kellett állítani a motort. Ezután már nem sokáig, csak 1951-ig üzemelt a malom, akkor leállították, de nem államosították. Berendezése ottmaradt, de az évek során tönkrement, elkallódott. A kapolcsi malmok közül elsőként a Kőszegi-malom kelt új életre. Még az 1970-es években megvásárolta Pápai Gábor, aki rögtön belefogott az épület állagmegóvásába, lakhatóvá tételébe. Ma kellemes látványt nyújt az épület, szépen rendbe hozva, megújított vízikerekével rögtön felhívja magára a figyelmet. 348