A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)
Vajkai Zsófia: A kapolcsi vízimalmok
A KAPOLCSI VÍZIMALMOK VAJKAI ZSÓFIA A Balaton-felvidék népi építészetét tárgyaló tanulmányok bármelyikét kezdhetnénk ezekkel a szavakkal: „különlegesen szép", „igen figyelemreméltó" - legyen szó lakóházakról, gazdasági épületekről, présházakról vagy pincékről, de elmondhatnánk ezt még a falusi házak kőkerítéséről is. Szintén érvényes ez a megállapítás a malmokra. Egy vízimalom fotóját nézve sokszor nehéz megmondani, hogy az ország melyik részében van. A Balaton-felvidék malmai esetében ez kizárt dolog, építészetileg annyira idomultak a környezetükhöz, hogy rögtön ki lehet találni hovatartozásukat. így van ez a Kapolcson található vízimalmok esetében is. Védetté, műemlékké egyik sincs nyilvánítva. De némelyik megérdemelte volna, mert szép, a környék kúriáira emlékeztető, a tájba illő épület, mintha csak a molnár tulajdonos az építkezéskor, vagy átépítéskor ezzel is kifejezte volna szándékát, hogy a közösséghez akar tartozni, nem akar több lenni, nem akar kiválni belőle. A művészvilág és a városi értelmiség ezt a környéket néhány évvel később fedezte fel, mint a közeli Káli-medence falvait. De Kapolcs neve ma már sokak előtt ismeretes a Martha István által kezdeményezett „Kapolcsi napok" rendezvénysorozat révén. Talán ennek is köszönhető, hogy néhány régi vízimalom - új gazdára találván - megmenekült a lebontástól vagy a végleges átépítéstől. De amikor én az 1970-es években a malmokra és vízimolnárságra vonatkozó adatgyűjtésemet végeztem, Kapolcs és a környékbeli falvak visszahúzódó, szinte a világtól elzárt kis települések voltak, amelyek nem heverték ki a Zala megyétől Veszprém megyéhez való csatolás, az államosítás, a tsz-szervezés, a Balaton-parti községektől való végleges lemaradás sokkját. 1 Sokan és sokat meséltek a község régi, gazdagabb, nívósabb életéről, amelyhez nagyban hozzájárult a vízimalmok jó híre, szép lisztje, a molnárok befizetett adója és azon túli bőkezűsége is 2 A malmok az Eger-patakon helyezkednek el, fűrésszerűen, egymás után. Az Eger vize, régi nevén Egregy, a Tapolcai-medence leghosszabb patakja, a Bakony egyik forrásából ered, és a Lábodi hegy alatt ömlik a Balatonba. A völgyet ahol folyik, a 15. században már Kapolcs-völgynek mondták. Magát a patakot az okleve1. ILA Bálint-KOVACSICS József 1964.25. 2. Ennek a gyűjtésnek az anyagát részben feldolgoztam: 1. VAJKAI Zsófia: Malomtípusok és a molnármesterség a 19. századi Magyarországon II. MMgMK 1981/83.; 2. ENDREI Walter (szerk.): Műszaki innovációk sorsa Magyarországon 1995. Budapest 333