A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Selmeczi Kovács Attila: Gazdasági épületek a Káli-medencében

GAZDASÁGI ÉPÜLETEK A KÁLI-MEDENCÉBEN SELMECZI KOVÁCS ATTILA A Káli-medence hagyományos paraszti gazdálkodásának és gazdasági építkezésének arculatát a táj természetföldrajzi adottsága alapvetően meghatározta. Amint a Balaton-felvidék több településének nevében is kifejezésre jut, a kő a legjellemzőbb sajátosság ezen a vidéken. A települések gyenge minőségű, köves határral rendelkeznek. Erről panaszkodott csaknem mindegyik falu elöljárósága a 18. századi urbarialis összeírásokban is. Pl. Monoszlóról olvashatjuk, hogy „határbéli szántó földeink kövessek, soványok, dombossak, 's víz járásban vannak, 's trágyázni is eőket nehezen, 's nagy munkával lehet. Rétek határunkban igen csekélyek, az legelőnek szűk volta miatt füveinket, de leg inkább sarjúinkat meg nem tarthattyuk".

1 Hasonlóképpen szóltak a kővágóőrsiek is:„A Szántó földeink igen kövesek és erősek, úgy hogy két Marhával szántani éppen nem lehet eöket, ha megh nem trágyázzák, az búzát meg nem termik. Réteinket kétszer kaszálni soha nem lehet az legelőnek szüksége, és a réteknek dombossága miatt."

2 A szántóföldi termelés kedvezőtlen feltételeihez járult az amúgy is csekély kiterjedésű földek rendkívüli elaprózottsága, az egyes parcellák kis mérete. Mindszentkállán az 1780. évi összeírás szerint „kik helyes gazdáknak közülünk tartatnak vagyon állandóssan némelyiknek 14, némellyiknek 15 és húsz szántó földje, azon földek közzül egyik egy, másik más fél, harmadik és negyedik két harmad fél és három Posonyi Gabona alá való."

3 Egy múlt század eleji köveskáli kisnemesi középgazdaságról készült összeírásból tudjuk, hogy „Szántó Földekben van 6 és fél p. mérő alá való 7 darabban, ismét Zálogos Földek 1 és fél p. m. alá való 3 darabban."

4 A szántóknak ilyen méretű - jellemzőnek tekinthető - elaprózottsága számottevően hozzájárult az alacsony színvonalú agrotechnika megőrződéséhez, az igénytelenebb gabonaneműek: a rozs, kétszeres termesztéshez és az ugarolás alkalmazásához. Az egyik legjobb köveskáli gazda, Csekő István 1917-1926 közöt1. Zala megyei Levéltár (a továbbiakban ZmL) I 20. IV. 1/g. 3. doboz. Úrbéri ügyek. Monoszló, 1777. - A közeli Zánkáról is panaszolták, hogy „Szántó földeink nagy darab helen kövesek, kevés lévőn rosot sem termi megh, hanem Tavaszit." ZmL. T. 66. IV 1/g. Úrbéri ügyek. Zánka, 1780. 2. ZmLT. 18. IV 1/g. 2 doboz. Úrbéri ügyek. Kővágóőrs, 1777. 3. ZmLT 20a. Úrbéri ügyek. Mindszentkálla, 1780. 4. ZmL IV. 2. Nr. 46. N. Szálai György inventáriuma. Köveskál, 1816. 321