A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Benda Gyula: A Keszthely környéki szőlőhegyek építkezése a hagyatéki és vagyonösszeírások tükrében (19. század első fele)

azt mutatják, hogy a szőlő, rét és szántóföld közel azonos arányban osztozott a művelt földterületen (de az erdő foglalta el a községek területének nagy részét).

14 A kinti gazdálkodás és kinnlakás legnagyobb problémája a vízhiány volt. A szőlőhegyek és a város kapcsolata értelmezhető a tanyarendszer analógiájával. A városi ház és a kinti gazdaság kapcsolata erős volt. A kiköltözok lehettek a fiatalok, de jelentős a szőlőbe történő öregkori visszavonulás is (iparosok esetében is). Gyakran nem végleges a kinnlakás, hanem az örökösödési folyamatok nyomán, a vagyoni helyzet változása következtében mindkét irányú mozgás megfigyelhető.

15 Megalapozottan feltételezhetjük a tanyarendszerhez hasonló társadalmi kapcsolatrendszert és működést. A szőlőhegyi épületek A hagyatékok számbavételénél, a csődeljárások során készült vagyonösszeírásoknál a szőlőt általában az épületekkel együtt becsülték meg, az ingóságokat viszont részletesen számba vették. A szőlőnél megnevezték a helyet, néha a terjedelmet (útban) és a szomszédokat, valamint az épületeket. A 18. században a „pincés szőlő" és a „szőlő hajlékaival" forma a legelterjedtebb. A század végétől megszaporodik az épületeket pontosabban felsoroló forma, pl. Tütő György hagyatékának becsűjében (Tomaj, 1807) a „Feö Tornai Diverticulumban" három szőlőt becsültek fel: [1.] ifj. Erdődi Joseftűl vásárlót szőlő pincével és présházzal, [2.] Tütő János féle kilencedes szőlő hajlik nélkül, [3.] hegyvámos szőlő, ugyan Tütő János féle, pince, présház, istálo, szoba és konyhával. „Az 1830-as évektől terjed el a becsűnek az a formája, amikor a szőlőben álló épületeket külön értékelik fel. Pl. Fonnyat Ferenc uradalmi gulyás hagyatékában (Tomaj, 1832): „1. Tornai hegyben Tetédi düllőben, fökkül Borovits György, aluli Kocsis János szomszédságokban 5 vágásból álló szőllő [...], 2. kis pajta otton, falábra, a falak fele barona, fele kőből epétve, 3. nagyobb pajta istéloval egy födél alatt, nádra, falábra, sovén és kőfallal. " Az ehhez hasonló néhány részletes becsű ellenére az épületekre az inventáriumok információi továbbra is szegényesek. Az épületeket összefoglalóan hajlékoknak nevezik. Ritkábban találkozunk az épület szóval. A hajlék szó a 19. században még egyértelműen az ideiglenességre utal

16 Adataink alapján a hajlék egy tágasabb és egy szűkebb értelme külön14. Gyenesdiás: 217 hold szántó, 159 hold rét, 235 hold szőlő; Vonyarcvashegy: 116 hold szántó, 106 hold rét, 141 hold szőlő. Cserszegtomaj adatai Keszthelyével együtt ismertek csak, Keszthelyen 392 hold szőlőt mutattak ki. (KOVACSIS József 1991.) 15. Az egyes családok genealógiáját és a vagyon átadását vizsgálva jól látható a kétirányú mozgás. Egyetlen példa: a jómódú gazda család, a Szelesek férfi háztartásfői az 1820-as években mind kiköltöznek a városból, 1846-ban, az örökös szerződés pillanatában nincs ház a kezükön, majd 1847-ben az egyik, már idősebb családtag visszaköltözik Keszthelyre. A fiatalok az 1820-as évektől gyakran telepednek le kinn a szőlőben, de a keszthelyi házat megörökölve vissza is költöznek. Néhányiparos - már abbahagyva az iparűzést - szintén kiköltözik. 16. Vö. CZUCZOR-FOGARASI 1862-1874. 300