A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)
Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Bakonyban és a Balaton-felvidéken
Az első, ma is álló kálvária a pápai. A munkálatok kezdeményezője egy pálos szerzetes (Mokoss József). 9 A pálos rend az 1640-es években költözik Pápára, rájuk bízza gr. Csíky László, Pápa akkori földesura a katolikus újjászervezés megkezdését és irányítását. 10 A rend missziós tevékenysége és a visszatérés eredményei országszerte feltűnést keltettek. Megszervezik a plébániát, jámbor társaságokat (Rózsafüzér Társaság, Oltáriszentség Társulata) alapítanak, látványos körmeneteket tartanak, 11 de a Lilienfeldből visszatérő cisztercita rend tagjai is Pápán telepednek le (és a 18. sz. elején itt, a pálosok kriptájába temetkeznek), hogy kezdetben innen irányítsák a zirci monostor és templom építését. 12 A kálvária építését 1740-ben kezdik el, de ahogy Mokoss József pálos szerzetes maga is írja, az építkezés munkálatait sem ő, sem rendje támogatni nem tudja. 13 Ezért fordulnak Pápa akkori földesurához, gr. Eszterhazy Ferenchez, hogy anyagi segítséget nyújtson kezdeményezésükhöz. De támogatja az építkezést a pápai csapó céh is, amely a mesterséges dombon lévő 3 fakeresztet és a szobrokat felállíttatja, 14 s megemlítendő a hívek kétkezi munkája. Feljegyzik, hogy naponta 300 ember is dolgozik a kálvária építésén. 15 1756-ban készül el az 5 stáció, benne festett faszobrokkal, s az összehordott domb, rajta a 3 fakereszt Jézus és a két lator szobrával. Ekkor épült a remetelak is. 1767-ben készülhetett el az építményt befejező nagy concha, néhány átalakítás és bővítés 16 (1. kép). Pontosan nem tudjuk, ki volt a megrendelő, s ki adta meg azt az ikonográfiái programot, amely szerint elkészült a kálvária. Csak feltételezhetjük, hogy a munkálatokat kezdeményező pálos szerzetesek ebben is tevőlegesen részt vettek. Az öt stációs kápolnában a faszobrok a fájdalmas olvasó öt titkát örökítik meg 17 (2. és 3. kép). A dombon a három fakereszt, Jézus és a két lator szobrával (fából), a kereszt alatt a fájdalmas anya és Szt. János szobrai (kőből). A kálvária hátsó oldalába egy barlang mélyed, benne a szégyenoszlophoz kötözött szenvedő Krisztus szobra (fából). A szobrászokról keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy a hármas kereszt szobrait biztos kezű, tanult mesterek készítették (4. és 5. kép), míg a stációszobrok naiv megformálása egyszerű iparosemberekre utal. A művészeket és mesterembereket keresve ismét a pálos mesterek pápai és környékbeli működésére kell utalnunk. A 18. században harangöntők, építészek, festők, fafaragó-szobrászok egész sora működik a pálosok között. 18 1737-1742 között épül a pápai pálos templom és rendház, de a templom belső felszerelése, 9. KISS István 1908. 120 10. MOLNÁR István 1942. 4-5. 11. MOLNÁR István 1942. 5-11.; KISS István 1908. 75-79. 12. AGGHÁZY Mária 1937. 10., 16.; MOLNÁR István 1942. 7. 13. KISS István 1908. 197-198. 14. HDP Pápa 56. A 18. század közepén a pápai polgárság színe-javát képviselik a céhbeliek, s egyben ők alkották a pápai plébánia magvát, vezető elemét. KISS István 1908. 71., 74. 15. KISS István 1908. 120. 16. KISS István 1908. 121. 17. A fájdalmas olvasó titkai: 1. Aki érettünk vérrel verítékezett. 2. Akit érettünk megostoroztak. 3. Akit érettünk tövissel koronáztak. 4. Aki érettünk a keresztet hordozta. 5. Akit érettünk keresztre feszítettek. 18. AGGHÁZY Mária 1936. 96-98., 104. 248
