A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

S. Lackovits Emőke: Református parókiák építése és típusai a Balaton-felvidéken a 18. századtól 1900-ig

REFORMÁTUS PARÓKIÁK ÉPÍTÉSE ÉS TÍPUSAI A BALATON-FELVIDÉKEN A 18. SZÁZADTÓL 1900-IG S. LACKOVITS EMŐKE Magyarországon, ugyanúgy, mint másutt Európában, ahol a reformáció megszilárdulhatott, az új hithez csatlakozó közösségek első lelkipásztorai a római katolikus egyházból kerültek ki.

1 Az új tanításoknak megfelelően alakították át többékevésbé a templomokat is. így a korábbi lelkész lakásául szolgáló plébániaépületek ugyancsak protestáns használatba kerültek ott, ahol a lakosság protestánssá lett. A Dunántúlon, jelesen a Balaton-felvidéken sem alakult a magyar nyelvterület egészétől eltérően a helyzet. A 16. század második felétől a 17. század második feléig akadálytalanul és diadalmasan hódított itt a megreformált keresztény hit. Bár az 1681-1691 -ig tartó gyászévtizedben szigorú megszorító intézkedéseket foganatosítottak a protestánsokkal szemben (1681. évi XXV és XXVI. te), amelyeket újabb szigorítások követtek az 1691. évi Explanatio Leopoldina bevezetésével, azonban a legerőteljesebb csapásokat a térség lakossága mégsem ekkor, hanem 1711 után, különösen 1741-1762 között, Padányi Bíró Márton római katolikus püspök egyházkormányzói tevékenysége nyomán, az ún. csendes ellenreformáció idején szenvedte el. Bíró Márton 1745-től, egyházlátogatásai során a protestáns közösségeket is felkereste. Gyakran élt főispáni hatalmával: elűzte a protestáns lelkészeket, tanítókat, elfoglaltatott protestáns templomokat, egyházi épületeket. Tevékenysége nyomán megbomlott a teljesen protestáns közösségek egysége, megváltozott a protestánsok és római katolikusok aránya, utóbbiak előnyére. Hiszen ezen a vidéken a lakosság döntő többsége protestánssá lett, s ennek eredményeként nagyszámú prédikátor munkálkodott a falvakban. A jobbágyság birtokosát követte felekezeti hovatartozásában, ugyanis a birtokos a maga felekezetén lévő lelkész meghívásával a falvak lelkiismereti döntését befolyásolta.

2 Ebbe a kialakult felekezeti megoszlásba nyúlt bele erőszakosan Bíró Márton, megváltoztatva a Dunántúl vallási térképét.

3 Tevékenységét nagyban megkönnyítette a kegyúri jog magyarországi gyakorlata, amelynek értelmében a földesurak vallásra való tekintet nélkül voltak a birtokaikon lévő templomok patrónusai.

4 Ebben a protestánsok, így a reformátusok számára különösen nehéz helyzetben, a templom mellett vagy attól függetlenül az egyházi épületektől való megfosz1. PÉTER Katalin 1995. 11. 2. PÉTER Katalin 1995. 22. 3. TÜSKÉS Gábor-Knapp Éva 1989. 139-145. 4. PÉTER Katalin 1995.22. 229