A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Ács Anna: Közök a Bakonyban és a Balaton-felvidéken

KÖZÖK A BAKONYBAN ÉS A BALATON-FELVIDÉKEN ÁCS ANNA Az elmúlt másfél évszázad során vidékünkre látogatókban a közök látványa ellentétes érzelmeket ébresztett. Némelyekben nosztalgiát keltett, számukra a megőrzött múltat jelképezték ezek a sajátos településszerkezeti elemek.

1 Mások szinte elszörnyülködve szemlélték. A zsúfoltság, a szegénység, enyhe túlzással a falusi proletarializálódás megjelenítőit látták bennük.

2 A Bakonyban és a Balatonfelvidéken ma élők sem vélekednek másként. A közvélemény igencsak megosztott a tájunkat olyannyira jellemző közökről mind az esztétikai-funkcionális, mind a szociológiai szempontok tekintetében. Talán kissé kivételnek tekinthető az etnográfus ítéletalkotása. Persze csak akkor, ha képes tárgyilagosan, érzelmeitől mentesen és lehetőség szerint komplexen vizsgálni a múltunkból esetenként konzervált formában vagy korunk viszonyaihoz alakítottan átörökített, illetve elhalásra, felszámolásra ítélt közöket. S rögtön felmerül a kérdés: mit értünk a köz főnévvel jelölt terminológia alatt? Ugyanazt jelenti-e az úgymond laikusok és a néprajzos szakemberek számára? Változott-e a szó jelentéstartalma az utóbbi két-három évszázadban és mit takar ma, van-e tájunkra jellemző sajátos jelentéstöbblete?! A közt régi nyelvszótáraink szűk kis utca vagy bekerített telkek, kertek között húzódó keskeny út jelentéssel szerepeltetik.

3 A magyar nyelv értelmező szótára is így hozza le 1961-ben.

4 Ha felütjük a Néprajzi Lexikont a köz címszónál, ugyancsak hasonló megfogalmazást találunk. A szócikk írója, BÁRTH János - nyilván a terjedelmi korlátok miatt - röviden, mindössze négy mondatban kényszerült összefoglalni mindazt, amit a közről érdemes tudnunk. Ennek ellenére árnyaltabb képet igyekezett adni róla: gyakran kanyargó kis utca, előfordul, hogy csak gyalogos közlekedésre alkalmas, kocsiútja nincs, forgalmasabb utcákat köt össze, emelte ki a köz főbb jellemzőit. BÁRTH János különösen nagy jelentőségűnek ítélte a közök szerepét a régi szálláskertes települések szálláskert övezetében.

5 Az alföldi településszerkezet jeles kutatója még a példák szintjén is megfeledkezett az alfölditől el1. BOGNÁR Imre Ede 1943. 133-135.; DORNYAY Béla 1927. 36. 2. FÉNYES Elek 1836. 440. Szentgálra vonatkozóan „a házak szörnyű népességét" emelte ki.; VAJKAI Aurél így fogalmazott Nemesvámos 1941. évi településképéről: „... a közök úgyszólván a külvárosok proletárnegyedére emlékeztettek."; VAJKAI Aurél 1959a. 218-219. 3. CZUCZOR Gergely-FOGARASI János 1865. III. к. 1147. Veszprém megyében is ebben az értelemben ismert a nép körében: „utcákat összekötő rövid, szűk közlekedőhely." Veszprém megye földrajzi nevei. A tapolcai járás. 21. „Házak közötti 100-150 m-es terület; a káposztáskertekhez átvezető, összekötő utacska." Veszprém megye földrajzi nevei. A pápai járás. 20. 4. A magyar nyelv értelmező szótára IV. k. 438. 5. Néprajzi Lexikon III. к. 438. 193