A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Lukács László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

tornáca négy kosáríves, mellvedes. Obermann Mihály plébános 1830-ban készült akvarelljén látható, hogy a falu többi háza még ekkor is tornác nélküli.

67 A városi polgári épületek közül mindkét szintjén árkádsoros tornáccal épült Keszthelyen a barokk Pethő-ház (Kossuth u. 22.)

68

. Hasonló szerkezetű Nagykanizsán a volt, Lenin u. 6. sz., 1820 táján épült klasszicista lakóház tornáca.

69 Kőszegen a Schätzel Frigyes u. 9. sz. barokk lakóház emeleti tornáca kosáríves árkádsorú.

70 Dunántúlról az árkádsoros tornácú városi polgári házakat is hosszan sorolhatnánk. A Káli-medencében gyakori kiugró tornácok előképeit a klasszicista kastélyok, kúriák portikuszaiban látjuk.

71 Nagyvázsonyban az 1762-ben barokk stílusban épült, majd 1815-ben klasszicista stílusban átalakított Zichy-kastély középrésze elé négyoszlopos, timpanonnal lezárt portikusz került.

72 A kisebb udvarházak közül a büssüi Gaál-, a kisasszondi Sárközy- és a bolhási Tallián-kúriák klasszicista előreugró tornácait említem Somogyból.

73 A Káli-medencében elterjedt pilléres-, árkádos- és kiugró tornácok a Balatonfelvidéken és a Bakonyban is megtalálhatók.

74 VAJKAI Aurél két újabb munkájában már hangsúlyozta esztétikai értéküket: „Vidékünk épületeinek legfőbb dísze az igen változatos formában megjelenő, ívelt, oszlopos, bolthajtásos folyosó. A sok változatot áttekintve megállapítható, hogy az ívelt és az ívet hordozó oszlopos megoldás a leggyakoribb, stílusban késő reneszánszra, de talán még inkább barokkra emlékeztet, míg a kimondottan empire, klasszicizáló oszlopos gádor nálunk igen ritka. Több kutató e parasztházakban jellegzetes Balaton-felvidéki stílust látott, azonban ilyen épületek a Dunántúlon másutt is előfordulnak, bár kétségtelen, hogy a legváltozatosabb, a legszebb formákat épp a Balaton mentén találjuk."

75 Utolsó, összegző tanulmányában pedig így vélekedett: „Esztétikai szempontból ki kell emelnünk a bakonyi házak oszlopos gádorát, és számtalan változatát, általában a kisnemesi házak bolthajtásos építkezését. A városi, főúri építkezést utánozta a 18-19. században a falusi kisnemesség, s közvetítésükkel elterjedt egyéb falvakban is."

76 Az árkádsoros gádorok különösen intenzíven elterjedtek a Balaton-felvidéken és a Déli-Bakonyban.

77 A szentgáli nemesek tudatában a gádor nem hiányozhatott egyetlen épületről sem. Nemes Kovács János szentgáli királyi vadász szerint a 19. század közepén Bécsben még a császár is a Burg gádorában leste a szentgáliak vadporcióját.

78 Egypilléres, mellvedes, famennyezetű tornáccal épült 1761-ben Balatonszepezden a 38. sz. ház. Ugyanilyen Mencshelyen az 1766-ban épült 6. sz. ház 67. SCHRAM Ferenc 1971. 422-424. 68. ENTZ Géza-GERŐ László 1958. 140-141. 69. NÉMETH József 1977. 35. 70. C. HARRACH Erzsébet-KISS Gyula 1983. 202. 71. KELÉNYI György 1980. 22., 31. 72. BORBÍRÓ Virgil 1948. 79.; Magyarország műemlékjegyzéke. Budapest. 1976. 719. 73. SZABÓ Tünde-SÁSI János 1973. 102., 182., 95. 74. JANKÓ János 1902. 192-198. 75. VAJKAI Aurél 1973b. 10. 76. VAJKAI Aurél 1978.318. 77. VAJKAI Aurél 1940. 7., 13-15. 78. MALONYAY Dezső 1912. IV 24-25. 163