A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Lukács László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

16. kép. Marton Dániel kőművesmester tervrajza 1904-ből Erny János kővágóörsi kiugró tornácos házáról ba ajtót rakatott. A tornác így zárt folyosóvá vált, ahonnan a szoba és a konyha ajtaja nyílik. Szentbékkállán Németh Gyula Kossuth utcai házának tornácát három ív alkotta. A középsőbe ajtót, a két szélsőbe egy-egy keskeny ablakot raktak. A ház ma Molnár Endre Münchenben élő építészmérnök nyaralója. Kővágóörsön Szalay Ferenc házánál az eredetileg három kosárívből álló árkádsor két ívének elfalazásával zárt folyosó, a konyha előtti ív mögött lopott tornác alakult ki (Jókai u. 18.). Kékkúton Görcs Ede házán, az egykori pásztorházon, egyetlen kosárívből álló mellvédes tornác volt (Fő u. 18.). Az ív alá a két világháború közötti időszakban ajtót raktak, a mellvédet felfalazták, így a tornác helyén zárt előszoba alakult ki. A klasszicista építészet, a kúriák portikuszainak hatását leginkább a kiugró tornácokon látjuk. Köveskalon, Szentbékkállán és Kővágóörsön találjuk a legtöbb kiugró tornácos házat, de néhány előfordul Balatonhenyén, Monoszlón és Mindszentkállán is. Két oszlopuk, mellvédjük és timpanonjuk leggyakrabban kőből vagy téglából épült, de a kő vagy tégla oszlopokhoz fűrészelt, faragott deszka mellvéd és timpanon is kapcsolódhat. Gyakori a teljesen fából épült előreugró tornác is. E tornáctípus korára jellemző, hogy Marton Dániel szentbékkállai kőművesmester még 1904-ben is kétoszlopos, mellvédes, timpanonos előreugró tornácot tervezett a kővágóörsi „Tek. Erny János úr" számára. Köveskalon a Szakái Lajos-féle ház (Iskola u. 4.) kétoszlopos, fűrészelt, szépen faragott deszka mellvéddel és timpanonnal ellátott előreugró tornáca az 159