A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Sabján Tibor: Történeti és régészeti adatok a Balaton-felvidéki tüzelőberendezések kialakulásához

5. kép. Táblás kályha ábrázolása egy keszthelyi vízimalom 1796-ban készült tervén (OL. T3. No. 2.) Táblás kályhák Az uradalom 18-19. századi épületeiben gyakran szerepelnek a táblás kályhák. Ezek elsősorban a rangosabb épületek fontosabb helyiségeit fűtötték, de a múlt században már az sem volt ritka, hogy egy-egy épület minden helyiségében táblás kályha állt. A már említett keszthelyi sörház 1793-as leírásában a harmadik szobáról ezt jegyezték fel:,,... Tábla Övegjejó statusban ablak kettő Gater vasra és dupla schalu Gaterokra kemény fából dupla ajtók buritott ólmos plére táblás zöld kálha benne".

26 Fenéken a vámház 1848-as leírásakor minden helyiségben (vámszedő szoba, szoba, hátulsó szoba) zöld táblás kályha állt.

27

1849-ben a keszthelyi Bolha utcai uradalmi házban négy helyiségben volt zöld táblás kályha.

28 A zöldmázas kályhák mellett, ha ritkán is, de előfordul fehér mázazású példány is. 1849-ben például a keszthelyi Gőzös vendéglőben két vendégszobában is fehér táblás kályha volt, míg a kocsmáros szobájában és a cselédszobában zöld táblás kályhát jegyeztek fel.

29 26. OL. P275. 105. es. 3. 5. 27. OL. P275. 108. es. 136. 28. OL. P275. 108. es. 246. 29. OL. P 275. 108. es. 296-297. 130