A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Sabján Tibor: Történeti és régészeti adatok a Balaton-felvidéki tüzelőberendezések kialakulásához

TÖRTÉNETI ÉS RÉGÉSZETI ADATOK A BALATONFELVIDÉKI TÜZELŐBERENDEZÉSEK KIALAKULÁSÁHOZ SABJÁN TIBOR Korábbi tanulmányainkban már többször is érintettük paraszti szemeskályháink késő középkori eredetének a kérdését. Éppen a Balaton-felvidéki és a kisalföldi népi anyag kapcsán merült fel a lehetőség, hogy a 15-16. századi csempeformák és motívumok kapcsolatait megleljük.

1 Most az újabb régészeti adatok lehetővé teszik, hogy visszatérjünk a kérdésre és konkrét példával bizonyítsuk egykori sejtéseinket. A térség többi tüzelőberendezésének történetéhez pedig a keszthelyi Festetics-uradalom 18-19. századi gazdasági irataiból sorakoztatunk fel adatokat

2 Szemeskályhák Paraszti szemeskályháink jó néhány formai és díszítésben eleméről sikerült kimutatni, hogy középkori eredetű.

3 A pártázatok vizsgálatakor azonban csak a 17. század második feléig tudtuk az egyes típusok konkrét előképeit követni. Az ebben a korban készített kétfejű sasos csempéjú és delfines pártázatú kályhák motívumai egyértelműen kimutathatók a 20. századi pártázatokon, sőt Tüskeváron olyan csempék kerültek elő, melyeken a kétfejű sasos motívum pontos másolata szerepel Kőszeg címerével, de Tóth Géza helyi fazekas monogramjával és az 1911-es évszámmal.

4 Ehhez hasonlóan megdöbbentő azonosság fedezhető fel a Székesfehérváron talált középkori csempeanyag néhány pártája és a Balaton északi térségének egyik pártatípusa között. A BOLDIZSÁR Péter által közreadott leletegyüttesben a johannita kolostor feltárásából és a Csók István utca 17. sz. ház udvarán végzett ásatásból előkerült töredékekből lehetett egymáshoz hasonló formájú és díszítésű pártákat rekonstruálni.

5 BOLDIZSÁR Péter helyesen látta meg, hogy a párták - elsősorban a szerkesztésük alapján - rokoníthatók a külsővati В típusú kályha oromcsempéivel.

6 Datálásukat a 15. század második fele és a 16. század első harmada közötti időszakra lehetett meghatározni.

7 A népi változatokat 1. SABJÁN Tibor 1991a. 280.; SABJÁN Tibor 1991b. 78. 2. Magyar Országos Levéltár: OL. P 275. jelzetű iratanyaga, 107-111. csomag. 3. SABJÁN Tibor 1991a. 4. KOZÁK Károly 1964. 240-241. 5. BOLDIZSÁR Péter 1993. LVII. XIV tábla. 6. BOLDIZSÁR Péter 1993. 90.; ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1995. 81. XVIII. tábla. 7. BOLDIZSÁR Péter 1993. 91. 125