A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Balassa M. Iván: Sarvaly – a népi építészeti értelmezés és újraértelmezés lehetősége

10. kép. Pfaffenschlag I/60. ház alaprajza és rekonstrukciója- NEKUDA, Vladimír nyomán Mindez azt jelenti, hogy a kőfalas helyiségek szintén kamrák lehettek, melyeknek volt egy felső szintje is, tehát tulajdonképpen kétszintes kamrák. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy Sarvalyon nincs két „háztípus", két „fejlődésvonal". Beleillik viszont a falusi épületek többhelyiségessé válásának kérdéskörébe, különös tekintettel a kamrák megjelenésére, az új helyiségnek az eredeti épülethez való csatlakozásába. A kamra megjelenésének térségünkben NIEDERLE, Lubor által exponált klet' kérdésköre

27 nem múlt el nyomtalanul, s hatása nemcsak a szláv házgenezis-kutatóknál, hanem a magyar kutatásban is tettenérhető. Nálunk a teóriának az a része, mely az úgynevezett padlásos kamrákra - ezek a kétszintes kamrák - vonatkozott, nem kapott figyelmet, talán éppen a magyar népi építészet „hagyományosan egyszintűsége" miatt. Pedig ezek a kamrák nemcsak a korábban említett morvaországi feltárásokon kerültek elő, hanem, mint ezt MENCL, Václav kimutatta,

28 27. NIEDERLE, Lubor 1913. I., zv. 2. 694-779. 28. MENCL, Václav 1980. 590. 119