S. Perémi Ágota – Rainer Pál: Kard és kereszt. Vezető a honfoglalás 1100. évfordulója előtt tisztelgő, Veszprém megye IX-XI. századi történetét bemutató kiállításhoz (Veszprém, 1996)

18. kép. Imre király (1196-1204) feliratos oltáralapító táblája, Zirc, ciszterci apátság. Felirata magyarul: „Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre, a magyarok királya állíttatta." remetetelep, ún. lavra volt. Kolostoraink korai periódusai - a váraknál előadott okok miatt - szintén kevéssé ismertek. Magyarország Árpád-kori lakosságának túlnyomó része - akárcsak a korabeli Európáé - mezőgazdasági munkából élt. Életvitelük az évszakok váltakozásához és az ezeknek megfelelő paraszti munkákhoz igazodott. A paraszti-kisnemesi háztartások felszereléseit a legszükségesebb munka- és használati eszközök alkották. (Ezekből is jó néhányat láthatunk a kiállításon.) A pihenőt a vasárnapok és az egyházi év más ünnepei jelentették. Helyi szinten különösen jelentősek voltak az egyes falvak védőszentjeinek ünnepei. Ilyen környezetben és körülmények között zajlottak az Árpád-kor vidékünket érintő eseményei. István király Veszprém környékén verte le lázadó pogány rokonát, Koppány somogyi vezért (997). A kevéssé valószínű hagyomány szerint a Veszprém-völgyi monostorban készült - eredetileg miseruhának - a magyar királyi koronázási palást (1031). (Színes fotóját kiállítottuk.) A tradíció alapján a veszprémi Szent György-kápolna volt Imre herceg szüzességi fogadalmának színhelye. Bakonybélben élt egy ideig Imre herceg tudós nevelője, Szent Gellért, aki utóbb családi püspökként vértanúhalált szenvedett. Zirci 22