Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Majdán János: Vasúti vállalkozók a Dunántúlon

16 1901. XXTV. tcz. Magyar Törvénytár 1901. évi törvényczikkek (Budapest 1902) 17 Engedéllyel rendelkező alispánok: Név Vasút Időpont Széli Ignác Szombathely-Pinkafő 1881 Körmend-Németújvár 1881 Muraszombat-Gyanaf alva 1881 Reiszig Ede a fentieket örökölte mint új alispán 1883 Zárka Sándor Kőszeg-Szombathely 1881 TalliánBéla Kaposvár-Fonyód 1890 18 Engedéllyel rendelkező ügyvédek: 19 20 21 22 Név dr. Rosenberg Lajos dr. Silberstein Ötvös és Bentun Ignác Adolf dr. Keppich Gyula dr. Lederer Sándor Vasút Pápa-Bánhida Időpont 1897 Fűzítő-Esztergom 1888 Drávavölgyi 1905 Kaposvár-Szigetvár Az itt felsorolt önálló irodát működtető ügyvédeken kívül további négy esetben használhatta doktori címét engedéllyel rendelkező polgár, akik nem itt, hanem a betöltött munkahelyük szerint kerültek besorolásra. Engedéllyel rendelkező földbirtokosok Név gróf Batthyányi Lajos gróf Erdődy György és Gyula gróf Széchenyi Ferenc lovag Biedermann Ottó gróf Széchenyi Gyula gróf I lunyadi József Gróf Széchenyi Pál Leopold Lajos gróf Zichy István Vasút Győr-Veszprém Időpont 1891 1881 Szombathely-Pinkafő Kaposvár-Szigetvár Kaposvár-Szigetvár Szentgyörgy-Szob 1889 Szentgyörgy-Szob 1889 Barcs-Szob 1889 Szegszárd-Bátaszék 1893 Mocsolád-Siófok Stein Miklós a Sopron-Pozsony és a Keszthely-Tapolca közötti vicinálisokra szerzett engedélyt. Pápai Lapok, 1895. július 14.; augusztus 4. A kereskedelmi törvény pontosan meghatározta a részvénytársaság fogalmát. (1875. XXXVII. tcz. Magyar Törvénytár 1875. évi törvényczikkek, Budapest 1896) Eszerint azt a társaságot tekintették részvénytársaságnak, amely előre meghatározott számú és egyenértékű részvényekből álló alaptőkével alakult. A részvényesek a tulajdonukban lévő részvény erejéig feleltek. A birtokolt részvények lehettek törzsrészváiyek, melyek a társasági hitelezőknek fedezetül szolgáltak. A törzsrészvényekből kamatot, vagy osztalékot nem lehetett fizetni! Elsőbbségi részváiyt akkor bocsajtottak ki, ha a törzsrészvényekkel nem tudták fedezni az adott beruházás költségeit. Az elsőbbségi részvény esetében a kibocsájtók előre garantálták a meghatározott kamatot és rögzítették a visszaváltás módját, melynek sorrendjét legtöbbször félévenkénti sorsoláson döntötték el. Törzsrészvényeket sorsolni és törleszteni csak azután lehetett, ha minden elsőbbségi részvényt visszaváltottak! Ezeken túl a részvénytársaságok bocsájthattak ki elsőbbségi kötvényeket, melyek gyakorlatilag adóslevelek voltak a felvett kölcsönök fejében. Az elsőbbségi kötvény birtoklóját nem részvényesként, hanem hitelezőként tartották nyilván, 42