Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)
Szili Ferenc: Kivándorlás, mint vállalkozás Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba
a magyarság létszámát 41417 főben állapította meg, tíz évvel később számuk már 69 798 főre növekedett. 1900-ban pedig 90 180 magyart írtak 19 össze. Ha a vizsgált időszakban Szlavóniában élő magyarság százalékos arányát az össznépességhez viszonyítjuk, akkor az alábbiakat láthatjuk: 1880-ban 5,7%-át, tíz évvel később 7,4%-t, 1900-ban pedig az össznépességnek a 8,3%-át alkotta. Bár a növekedés nem volt látványos, a horvát politikai vezetők — veszélyt szimatolva — a nacionalizmus dobverőit mozgásba hozták. Irritálta őket, hogy a horvát nyelvű lakosság részaránya ha nem is számottevően, de csökken. 1880-ban az össznépességnek még 44%-át alkották, két évtizeddel később, az 1900-as népszámlálás alkalmából a részesedési arányuk már csak 39,7% volt. 20 A magyarság trendszerűen kimutatható növekedésével nemcsak a horvátok, hanem a szerbek is elégedetlenek voltak, ugyanis 1880-ban a három szlavón vármegye lakosságának 34%-a szerb volt, amely 1890-ben 32,4%ra, 1900-ban pedig 31,6%-ra csökkent. A magyarok az ország különböző régióiból érkeztek a Dráván túli területekre. Bács-Bodrog megyéből 51 000, Somogyból 20 000, Zalából 12 000, Baranyából pedig 11 000 kivándorló hagyta el véglegesen a szülőföldjét. 21 De máshonnan is számosan érkeztek ide, így Torontál, Tolna, Vas, Veszprém és Trencsény megyéből. A kivándorlók többsége az anyaországgal határos megyék falvaiban telepedett le. A századforduló évtizedeiben Szerem megyében 49 000, Verőcze megyében 32 000 magyart tartottak számon, akik az összlakosság 14, illetve 15%-át alkották. Pozsega és Belovár megyében pedig egyaránt 15 000 magyar élt. A magyar nyelvű lakosság részesedése az előbbi megyében 6-7%-ot, az utóbbiban pedig 2%-ot tett ki. De számosan telepedtek le a nagyobb városokban Eszéken, Zimonyban és Zágrábban is. 22 Egy korábbiakban közzétett tanulmányunkban a somogyi kivándorlók útját követtük. 23 1880-1890 között Somogyból 4 085 fő vándorolt ki Horvát-Szlavónországba. Letelepedésük több mint 150 települést érintett. A magyar kivándorlók új településeket is alapítottak, többségük azonban vegyes nemzetiségi falvakban telepedett le. 24 Még az occupait tartományokban -Boszniában és Hercegovinában- is éltek magyarok. Egy 1895-ben készített „egészen felületes becslés szerint összesen legfeljebb 4 000 Magyarországról kivándorolt magyar anyanyelvű egyén ezen a tájon tartózkodhatott. 25 A Magyarországról kivándorolt 82
