Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Horváth Zoltán: Sopron vállalkozó polgárainak jelentősége a város gazdasági és társadalmi életében az 1858., 1886. és 1911. évi adózás alapján

gőzgép 80 lóerővel dolgozott, Lenk három körkemencéjében egy gőzgép 70 lóerővel. A vasútvonal kiépüléséig a téglát a városban és környékén értékesítették, azt követően külföldre szállították: Felső- és Alsó-Ausztriába, Stájerországba.

18 Lenk Lajos 1858-ban az I. kategóriában a 141., 1886-ban a 94. és 191 l-ben özvegye, Lenk Lajosné a 8. Friedrich Ágoston 1886-ban a 121. és 191 l-ben a 12. Lenk Lajosné jövedelme 191 l-ben 20 000 korona; Friedrich Ágoston jövedelme 18 000, és ezzel a rangsorban az első, illetve a második helyet foglalta el. 191 l-ben a téglagyárosok közé került Hasenöhrl Ferenc 8060 korona jövedelemmel és Ullein József 1545 koronával. Az élelmiszer ágazatban a cukorgyártást és a szeszgyártást elemzem. Sopronban létesült az ország első nádcukor-finomítója 1794-ben. A részvénytársaság 1804-ben csődbe jutott, majd 1806-ban Rupprecht János tulajdonába került, akinek vagyoni gyarapodására jellemző, hogy 1839ben Virtsologi előnévvel magyar nemességet kapott.

19 így lehetősége nyílt rá, hogy Sajtoskálon 1847-ben 850 hold földet vásároljon

20 és 1854-ben ugyanott répacukorgyárat építsen. Rupprecht 1852-ben 24 munkással 3500 bécsi mázsa répacukrot finomított, majd 1862-63-ban 5050 mázsát.

21 A cukor nagyobb részét Bécsbe, Stájerországba, Karintiába és Velencébe szállította. A sajtoskáli üzem 200 munkással 64 395 mázsa cukrot gyárott és 49 500 mázsa kőszenet használt fel. Termelésével ugyan megelőzte a debreceni és sárvári cukorgyárat, ám országos viszonylatban nem volt számottevő. A soproni finomító és a sajtoskáli üzem az 1880-as években veszteségesen termelt, ezért megszüntették. A gyártási engedélyt majd csak 1890. július 4-én adták vissza. Rupprecht János 1858-ban az I. adókategóriában a 4. helyen állt, az üzleti jövedelem szerint a 2. helyet foglalta el 6300 koronával. Csak a sopronkőhidai cukorgyáros, Carstanjen előzte meg 10 500 koronával. Rupprecht János vagyona 1820-ban csupán az Újteleki u. 14. számú ház és a cukorfinomító. Halálakor, 1863-ban, Sopronban öt háza és 72 kat. hold földje volt, Sajtoskálon és a közeli falvakban 2113 holddal rendelkezett. Vagyonát fia, ifj. Rupprecht János örökölte.

22 Szeszgyártással három cég foglalkozott: Lenk János 1850. január 21én nyitotta meg

23 pálinkafőző üzemét, melyet apósának Ritter Lipót gabonakereskedőnek köszönhette, aki leányának megvette a 642 (Balf i u. 4.) számú házat. Az üzemet Lenk János két ikerfia 1882-ben örökölte. Adolf a Balf i utcai házban maradt, mint háztulajdonos, Kálmán pedig a Kossuth utcába helyezte át az üzemet, amit balesete után, 1901-ben, fia eladott. 69