Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Elősző (V. Fodor Zsuzsa)

a Dunántúl vállalkozó polgársága, melyek voltak a sajátosságai, hogyan valósultak meg a modern tőkés vállalkozások (milyen volt a vagyoni struktúra, a beruházáspolitika, mennyiben érvényesültek az általános szabályok, mennyiben a sajátosságok; milyenek voltak a vállalkozói összeköttetések, a bankszféra és a bankkapcsolatok). A hatalommal való kapcsolatrendszer gondolatkörén belül azt vizsgálták a kutatók, hogy mi jellemezte a vállalkozóknak az önkormányzattal és az állammal való viszonyát, milyen volt a gazdasági kapcsolat a fővárossal, más dunántúli városokkal és Ausztriával. A vállalkozó tőkések és a városfejlődés viszonylatában kérdésként vetődött fel, hogy miként bontakozott ki az adott településen a modem polgári fejlődés, milyen volt az infrastruktúra szervezete és színvonala, kik a legjelentősebb mecénás vállalkozók, s milyen gazdasági és társadalmi eredmények jöttek létre tevékenységük nyomán. E kérdésekre a kötetben található tanulmányok összessége ad választ, miközben tanúi lehetünk Győr, Szombathely, Székesfehérvár, Sopron, Veszprém, Pécs, Zalaegerszeg gazdasági élete átalakulásának, az infrastruktúra modernizálásának, a városépítés kibontakozásának. Megismerkedhetünk a kiemelkedő vállalkozókkal és városvezető személyiségekkel, akik közül nem egynek a munkáját már saját kora is példamutatónak tartotta. A tanulmányok egyike sem foglalkozik külön a mezőgazdaság egyes ágazatainak elemzésével, mégis az ipari háttér bemutatásakor több részlet is hangsúlyt kap a nagybirtok, a paraszti gazdálkodás jellegét illetően. Egyetlen földrajzi régió, a Balaton-felvidék, a Káli-medenceTapolcai-medence szőlőtermelő-borkereskedő jelentőségét érzékelteti a Tapolca mezőváros társadalmát elemző tanulmány. Az összehasonlító vizsgálatokhoz pedig két osztrák kolléga munkája nyújt kitűnő adatokat. A „Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában" című tanulmánykötettel kísérletet tettünk a dunántúli régió gazdaságtörténeti áttekintésére. A korszakról majd csak akkor kaphatunk teljes képet, ha a régió társadalomtörténeti és művelődéstörténeti elemzésére is sort kerítünk. Szándékunk, hogy mindezt a még elvégzendő kutatások feladatává és egy következő konferencia célkitűzésévé tegyük. V. Fodor Zsuzsa 6