Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Majdán János: Vasúti vállalkozók a Dunántúlon

vonal. A pálya mellett húzódó mezőgazdasági nagyüzemek tulajdonosai rokoni, baráti és üzleti kapcsolatban álltak őrgróf Pallavichini Ede hitelbanki igazgatóval, akinek döntő szerepe volt abban, hogy a vasút megépült.

10 Eszterházy Miklós herceg, Zichy János gróf, a veszprémi püspökség hasonlóan érdekelt volt a másik hitelbanki akcióban, amikor a Kaposvárról Mocsoládig tervezett vicinális előmunkálati engedélyét vásárolta meg a bank Kapotsfy Jenőtől és érdektársaitól.

11 A Hitelbank bekapcsolódását az magyarázza, hogy fő támogatója volt az akkor szervezés alatt álló Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaságnak, amely a somogyi megyeszékhelyen kívánt cukorgyárat építeni. A Hitelbank a feldolgozó üzem zökkenőmentes és gazdaságos répaellátását szerette volna biztosítani a mocsoládi vicinálissal. A Sopron környéki vicinálisokat egy helybéli pénzintézet, az Építő és Földhitelbank rt. támogatta, melynek nevében a Drexler család tagjai három vasút esetében is érdekeltek voltak.

12 A nem magánosok kezében lévő előmunkálati engedélyek között harmadikként egy vasúti vállalatot kell megemlíteni: a Dunántúli hév rt. A sok vicinális vonalból kialakult vállalat 1913 nyarán megvásárolta a Zalabér állomástól Sárváron, Hegyfalun, Bükön át Kőszegig tervezett vasút előmunkálatai engedélyét.

13 A vicinálisoknál hosszúnak számító 94 kilométeres pályát a vasúti vállalat saját hálózatának jobb kihasználtsága érdekében kívánta megépíteni, mivel az ezen az új vonalon lévő két cukorgyár közvetlen ellátását akarták így megoldani. Hasonló okokból, ugyanebben az időben több vaspályát épített és vásárolt a Dunántúli hév.

14 Az előmunkálati engedéllyel rendelkezők foglalkozási összetételét vizsgálva legtöbben országgyűlési képviselők.

15 A tizenkét engedélyes közül négyen ugyanazon a győr-veszprémi vonalon voltak érdekeltek. Szeniczy Ödön a Székesfehérvárra befutó két vicinális előmunkálati engedélyével rendelkezett. A dunántúli országgyűlési képviselők közül Szajbély Gyula rohonci birtokos három megépült vasútvonal esetében szerzett előmunkálati engedélyt. A képviselők által kért és kapott engedélyek időpontjain látszik, hogy többségük az 1890-es évek elején kezdeményezte vicinális építését, melyek a Millennium környékére el is készültek. A Dunántúlon 1893-ban adtak ki utoljára előmunkálati engedélyt helyiérdekű vasútra dr. Matkovics Tibornak. A többi országrészben tapasztalt gyakorlat arra ösztönözte a kormányt, hogy törvénybe iktassa: képviselők nem kaphatnak előmunkálati engedélyt. Az 1901-ben életbe lépett tilalom

16 a dunántúli képviselőknek nem okozott anyagi gondot, mivel ezidáig 30