Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tokaji Nagy Erzsébet: Szombathely urbanizációja a századfordulón. Éhen Gyula polgármester szerepe a város modernizációjában

16 Közel felük a ruházati szakmákban, egynegyedük az építőiparban tevékenykedett. In: Brenner, Szombathely városépítéstörténete..., 148. 17 U.o. 148. 18 1894-ben Szombathely Budapest és Pozsony után következett a személyforgalom tekintetében; áruforgalma pedig a legmagasabb volt a vidéki városok viszonylatában. A nagy utasforgalom következtében az idegenforgalom is magas volt, 1906-ban 1 062 külföldi és 13 245 belföldi szállodai vendég volt. Az ország legmodernebb rendszerű nagy vasúti raktára — Budapestet is megelőzve — 1899-ben Szombathelyen épült fel. In: Brenner, Szombathely városépítéstörténete..., 146-147. 19 Szabó Gábor, Polgárosodás és urbanizáció a dualizmus korában Szombathelyen. Szombathely, 1989. Kézirat. 17-32. Szabó Gábor azt vizsgálta, kikből állt össze a polgári elit, milyen társadalmi csoportokból rekrutálódott a képviselői testület. Forrásul Vas vármegye legtöbb adót fizető vármegyebizottsági tagjainak 1871. és 1911. évre szóló névjegyzékét, valamint A magyar városok statisztikája..., 662-672. használta fel. 20 A virilis értelmiségen belül az ügyvédek álltak az első helyen, de ők voltak a presztízshierarchia csúcsán is. Közülük kerültek ki általában a város polgármesterei. 21 1870-ben még nem található háztulajdonos a virilisjegyzéken. 1910-ben e csoport kissé inkonzisztens státuszú: az összes háztulajdonos közül 5%-uk választás útján, 17%-uk vagyona alapján került be a testületbe. 22 A szombathelyi iparosság a hagyományos polgárság ethoszát őrizte, amely megnyilvánult puritán életmódjában és termelési struktúrájában. Gazdasági szempontból hanyatló réteg volt, és társadalmi tekintélyét váltotta át politikai tőkére. A virilisjegyzék alapján bekerült két vállalkozó gyáriparos a kapitalizálódás „weberi" útját járta be: a kisipari műhelyből 40 év alatt 400-500 munkást foglalkoztató modern gyárak létrehozásáig vezetett a karrierjük. 23 Szombathely 10 leggazdagabb polgára között 2 volt földbirtokos. A képviselőtestületbe bekerült csekély számú földbirtokost azonban méltán sorolhatjuk a polgári elit tagjai közé, mert korszerűen működtetett agrárvállalkozások tulajdonosai ők. Státusz-úton lehettek tagjai a testületnek. Pregnáns képviselőik a Gotthard-fivérek voltak. A birtokukat elárverezett vagy kártyajátékon elvesztő „dzsentri-hivatalnok" nem ezen régió „történelemcsináló figurája". 24 A virilisjegyzék tanúsága szerint a legmagasabb adózási kategóriákban szinte kizárólag zsidó kereskedők, bankárok, földbérlők, bérháztulajdonosok, gyárosok és szabadfoglalkozású értelmiségiek — ügyvédek, orvosok — képviseltették magukat. 25 Szabó, Polgárosodás és urbanizáció..., 29. 26 Éhen Gyula életrajzi adatainak forrásául Bauer Jenő, Éhen Gyula és kora (Szombathely 1934), 96. és Horváth Ferenc, „Csak a láng terjesztheti a lángot". Éhen Gyula (18531932) városépítő (= Vasi Szemle, 1988. 1. sz. 64-74.) műveket használtam fel. Levelezése, irattára nem maradt fent. Az életére vonatkozó adatok vejétől, Kirmer Gyulától származnak elsősorban. 27 Református vallása később is jelentős szerepet játszott életében. 1886-tól az őrségi Református Egyházkerület „világi tanácsbírája" volt — egészen haláláig. 28 Szépírói munkásságát 1899-ig folytatta. Versei 1873-tól sűrűn jelentek meg a Vasmegyei Lapokban és a Vasmegyei Figyelőben. Első verseskötetének — Régi dalaimból (1887) — fogadatása pozitív volt; második kötetét, az ,3feledett dalok"-at (1893) azonban már kevésbé sikeres könyvnek tartották. írt színműveket is: Virág Örzse — 229