Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tokaji Nagy Erzsébet: Szombathely urbanizációja a századfordulón. Éhen Gyula polgármester szerepe a város modernizációjában

- visszavette a bérlőtől a helypénzszedés jogát (a bevétel 1897-ben 34 000,1898-ban 54 000 korona) - a város népességnövekedésével megnőtt adóbevétel (1896-ban 148 000, 1900-ban 173 000 korona) - kövezetvám (az állami és törvényhatósági segéllyel együtt a bevétel 1900-ban 64 802 korona) - a szemétfuvardíjból szegénykonyhát tartott fenn, a zenedíjakat és a bírságpénzeket a szegényalapba utalta (a szegényalap vagyona 1895-ben 17 500,1900-ban 39 600 korona) - a polgári gyámolda alapja (a vagyon 1895-ben 105 000, 1900-ban 138 000 korona) - a köztemető költségeit a sírhelyek fedezték - az ebadóból a jégtermelést támogatta. Mindez azonban nem volt elég a nagymértékű fejlesztéshez, ezért Éhen Széli Kálmán segítségét kérte, akinek hathatós közreműködésével a város számára megnyílt a Magyar Jelzálog Hitelbank hitelkerete. Éhen Gyula polgármestersége alatt a város adóssága nagyon megugrott: 3 000 000 koronát tett ki 1901-ben.

67 A törlesztés következtében a városi pótadó is megemelkedett: az 1891. évi 37%-ról 1901-ben 55%-ra. A városi költségvetés deficitje az 1899. évi 156 700 koronáról 1901-ig 201 000 koronára nőtt.

68 Mindezekkel szemben a város tiszta vagyona — a vagyonleltár szerint — 2,5-szereződött.

69 A helyi támadások elenére Éhen Gyula városépítő tevékenysége országszerte, sőt világszerte elismerében részesült.

70 A városok 1901. évi kongresszusa Éhen Szombathelyét állította a városok elé követendő példának. Nagyvárad polgármestere is tanulmányozta Szombathely fejlődését.

71 Hegedűs Sándor (kereskedelmi miniszter) 1901. májusi szombathelyi látogatása során úgy nyilatkozott, hogy „Éhen Gyula Szombathelye méltó arra, hogy azt áthelyezzék Amerikába.

72 Enricho olasz újságíró egyheti szombathelyi tartózkodása után hazájában cikksorozatban számolt be a Magyarországon felfedezett vidéki kulturvárosról.

73 A Magyar Közigazgatás című szaklap

74 Éhen Gyula dicséretén túl mintaképül állítja mindazokat, kiknek segítségével Éhen e nagy munkát keresztül tudta vinni. Nem az a kérdés — olvashatjuk a cikkben —, hogy mit vesz el a város a polgártól, hanem, mit ad neki. A kölcsönökről pedig azt írja: Éhen „... úgy jár el mint az okos gazda, kinek kezében a kölcsönpénz termékenyítő erővé lesz". 224