Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tóth László: Zechmeister Károly, a vállalkozó győri polgármester

9 A „városok versenye" a Győri Közlöny egy tárcájának a címe, mely arról szól, hogy Győr, Sopron, Pápa, Szombathely, Komárom versengést folytatott a regionális szerepkörű intézmények megszerzéséért. 10 Közgazdasági Kislexikon (Budapest 1972), 380. 11 Bay, A győri Lloyd..., 143-146. 12 Győri Közlöny, 1889. október 9.; Vörös, A győri városigazgatás..., 115.; Szakái, Polgárosodás..., 47-48. 13 Győri Hírlap, 1892. augusztus 25. 14 Győr Városi Levéltár közgyűlési jegyzőkönyvek 1889. február 20. 15 Uo. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1889. március 12. A leadott 81 szavazatból Zechmeister Károly 75, Krisztinkovich Ede 14 szavazatot kapott. 16 Sáry István, Zechmeister Károly in: Kisalföldi Kalendárium 1989.81. 17 E jelszót 1895. december 28-án mondta ki, megválasztásakor röviden és általánosan elemezte tartalmát. A „világosság" jelszava alatt azt értette, hogy világosan kell látni a város felemelkedését szolgáló feladatokat, melyeket világosan meg is kell fogalmazni. 18 Berend T. Iván - Ránki György, A magyar gazdaság száz éve (Budapest 1972), 24. 19 Vörös, A győri városigazgatás..., 120. 20 A felsoroltakon kívül módosították az ebadót, az iskolai tandíjat, a malomadót, a mértékhitelesítési illetéket, a téglagyári adót, a vágóhídi bevételt és a vadászati bérletet. 21 Győri Közlöny, 1888. október 21. 22 Győri Hírlap, 1893. október 12 (Szávay Gyula vezércikke). 23 Győri Hírlap, 1896. március 14. 24 Bay, A győri Lloyd..., 292; Vörös, Gazdaság és társadalom..., 332. 25 Uo. 26 Győri Hírlap, 1906. november 16. LÁSZLÓ TÓTH Zechmeister Károly, der UnternehmerBürgermeister von Győr Die nach Ausgleich von 1867 entstandene Österreichisch-Ungarische Monarchie hat den Prozess der Verbürgerlichung in den ungarischen Städten wesentlich beschleunigt. Die in der Städten wohnenden Bürger haben durch die Einführung der bürgerlichen Wahlrechte ihre Interesse besser zur Geltung bringen können und — wenn es nötig war — die Stadtverwaltung zu einem aktiveren und handlungsfähigeren Verhalten gezwungen. Unter den feudalen Verhältnissen war der Stadirat bloß ein Willenvollstrecker der zentralen Macht, eine sog. Stadtpolitik bürgerli208