Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tóth László: Zechmeister Károly, a vállalkozó győri polgármester

felsőkereskedelmi iskola, amely a fém és faipari szakiskolával együtt már jobban kötődött a város gazdaságának szakemberszükségleteihez. Ebben az időszakban a győri kereskedelem újra országos jelentőségre tett szert. A Budapest-Kőbányával konkuráló győri kiviteli sertéspiacon a dunántúli és részben alföldi sertésből évente hat-nyolcezret értékesítettek. A Győrbe szállított sertéseket a nádorvárosi disznószálláson felhizlalták és jó áron továbbadták nyugati kereskedőknek. Volt időszak, midőn 20 ezer darab sertést szállásoltak egy időben a nádorvárosi telepen. A húst állatorvosokból álló állategészségügyi hivatal ellenőrizte, így a garantáltan jó minőségű hús került az örökös tartományok (Morvaországtól Adriáig) 72 városába.

23 A gyáripari fejlődés és a kiviteli sertéskereskedelem konjunktúrája következtében hihetetlen méreteket öltött a vasúti személy- és áruforgalom. Évente általában 500 ezer ember fordult meg a győri állomáson. A teherforgalom: 1908-ban 1 millió 703 ezer mázsa érkezett, és 1 millió 141 ezer mázsa feladott áru volt a győri teherpályaudvaron. A győri érdekű pénzintézetekben 1908-ban mintegy 6 millió korona volt a pénztári forgalom.

24 Az ipartelepítés hatására jelentősen megnövekedett a város lakossága. 1893-ban még 22 700, 1910-ben már 44 300 állandó lakosa volt Győrnek. A lakosság foglalkozási struktúrája is jelentősen átalakult. 1905-ben a lakosság 40,3%-a dolgozott az iparban, 10,1%-a a kereskedelemben, közszolgálati és szabadfoglalkozású volt 8,2%, katona 3,5%, napszámos és cseléd 14,7%. Az ipari és a kereskedelmi ághoz tartozók összességében a lakosság 58,6%-át tették ki, mely döntő hatással volt a város jellegére és arculatára.

25 Zechmeister Károly szívósan harcolt Győr dunai hajózási-kereskedelmi pozícióiért, a város regionális szerepkörét biztosító intézményekért és új színházról, villamosról, lóversenypályáról, a középosztály számára sok kényelmes lakásról álmodott, midőn 1906 októberének végén több éve tartó, egyre súlyosabb betegsége következtében maga kérte nyugdíjazását. A város közgyűlése „hervadhatatlan érdemeinek elismeréséül" teljes fizetéssel nyugdíjazta, melyet Andrássy belügyminiszter „méltánylást érdemlő indokainál fogva" jóváhagyott.

26 Zechmeister minden ünneplést mellőzve, a jó polgár puritán egyszerűségével vonult vissza a közélettől és adta át helyét helyettesének s utódjának, Vennes Jenőnek. Amit az indusztrializációban Zechmeister Károly megalapozott, azt Vennes Jenő továbbvitte és kiteljesítette. A visszavonult polgármesternek megadatott, hogy még életében ő lett a nagy városépítő és ipartelepítő, akit mindenki 206