Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tóth László: Zechmeister Károly, a vállalkozó győri polgármester

száz, olykor kétezres létszámú napszámos réteg helyzetének megoldása (lakáshiány, rossz egészségügyi állapot). A múlt nagy gazdasági sikereit emlegető, s a jelen helyzeten siránkozó kereskedői mentalitás hatalmába kerítette az egész várost. Wottitz Károly, a Lloyd nagy befolyású győri ügyvédje így jellemezte a hangulatot: „Győr, a régi híres kereskedőváros, gazdag emporium, most már csak a múlt foszlányaiba takaródzik". 13 A depressziós hangulat, a gazdasági-morális válság a városvezetést is a mélybe rántotta. 1887-ben nagyméretű sikkasztást lepleztek le a városve­zetésben. A házi-, a gyám- és az alapítványi pénztárakban összesen 39 432 forint hiány mutatkozott, aminek következtében szinte a teljes városve­zetést leváltották, ill. lemondásra kényszerítették. 14 Panama, csalás, sikkasztás! Két vétkes városházi tisztviselő öngyilkos­sága. Mélyebbre már nem is süllyedhetett volna a város. A polgárság — miközben igazságért kiáltott — új, erkölcsileg tiszta, a város felemelkedé­sét szolgáló vezetői garnitúrát követelt. Ebben a helyzetben a városi köz­gyűlés a rendőrkapitány Zechmeister Károlyt választotta helyettes polgármesternek, majd 1888. március 12-én nagy szavazattöbbséggel pol­gármesternek. 15 Zechmeister Károly 1852. május 21-én született Győrött. Családjában apáról fiúra szállt a bábsütő mesterség tudománya. Idős Zechmeister Ká­roly hat segéddel dolgozó műhelyében jövedelmező vállalkozást folyta­tott, melyből kényelmes polgári létet, jó anyagi körülményeket tudott teremteni a Felső-Duna utcai hat szobás lakásból, és két bolthelyiségből álló Zechmeister-házban élő családjának. 16 Tekintélye révén jelentős sze­repet játszott a győri iparosság ipartestületi mozgalmaiban. Hat gyermeke közül a másodikként született Károly a főreáliskola elvégzése után a Győ­ri Jogakadémiára iratkozott be, követve a győri polgári ifjak szokásos el­őmeneteli uzusát. Az akadémia elvégzése után ügyvédi vizsgát tett, számítva rá, hogy Győrött a kereskedelem, a bankélet, az igazságszolgál­tatás, a közhivatalok bőségesen adnak munkát és tisztes megélhetést a ju­rátus ember számára. Közel tíz évi ügyvédeskedés után feladta praxisát, és a város szolgálatába lépett. 1880. december 21-én a városi tisztikarban lett tanácsos. Már árvaszéki előadó, midőn 1883-ban rendőrkapitánnyá választották. Képzettsége, energikus egyénisége és erélyessége alapján je­lölték e fontos tisztségre. A közéleti ranglétra alsó fokain szerzett közigaz­gatási tapasztalatokat mindenesetre jól kamatoztatta a későbbi polgármester. 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom