Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tar Ferenc: Idegenforgalom és vállalkozás Keszthelyen a századfordulón

Keszthelyen, melyért a helyi lakosok közül sokan nem lelkesedtek. ,A városban — mint ebben az időben minden nagyobb lélekszámú helységben — már állt egy, később több bordélyház. A piros lámpás házak és a nem bordélyházban alkalmazott úgynevezett „kujtorgó nők" szaporodása, valamint az idegenforgalom, a nyaralókultúra, a szabadidőtöltés fejlődése között a polgári világban szoros összefüggés állott fenn. 1890-ben már két bordélyház működött Keszthelyen, Grünwaldné mellett, Kohn Róza is megnyitotta üzletét... az alapítás ténye arra utal, hogy a századfordulón erősödik a forgalom... S hogy mindez, mint üzleti vállalkozás mit eredményezett? ...elég tisztességes összességű nyereséget."

18 Az idegenforgalom kiszolgálása növelte a keszthelyi nyári kulturális kínálatot is. A múlt század közepétől nyaranként rendszeresen megfordultak Keszthelyen különböző színtársulatok. (Járt itt Szuper Károly híres társulata is.) , A színjátszás a XIX. század derekától az első világháború kitöréséig növekvő szerepet játszott Keszthely kulturális életében. Az 1850-es években a kerti Színház (az ún. „aréna"

19 a Festetics-kastély parkjában volt — T.F.), majd 1862-től 1875-ig az állandó Nemzeti Nyári Színház,

20 később pedig a szállodák ideiglenes udvar-színházai, télen nagytermei adtak otthont Thália itt megfordult papjainak."

21 Neves színészeknek tapsolhatott a publikum Keszthelyen: 1891-ben Blaha Lujza, 1905-ben Jászai Mari, 1913-ban Beregi Oszkár játszott a városban. A színjátszás szintén elsősorban az idegenforgalmat szolgálta, hiszen az előadásokat a nyári hónapokban tartották. Az 1892-es esztendőtől kezdődően azonban már az őszi, téli hónapokban is megfordultak színtársulatok Keszthelyen. (Ebben az évben indult meg az oktatás a 8 osztályos premontrei főgimnázium új épületében.) Ami jelzi, hogy az 1890-es évekre a városban kellő számú színházat igénylő — értelmiségi, polgári réteg alakult ki. Keszthely képviselőtestülete 1912 nyarán elhatározta, hogy állandó színház felépítéséhez állami segélyért folyamodik. Indoklásul a következőt írta: „Keszthely jelentős kulturális góczpont és fürdőhely. A Balaton és Hévíz-fürdő vendégeinek száma rohamosan nő, ugyancsak a többi balatoni fürdőről ide átránduló látogatók száma is gyarapodik. Az egyetemes magyar kultúra és a Balaton-kultusz érdeke egyaránt sürgetik a színház felépítését. A Balaton másik két, néptelenebb és a fürdőidényen kívül teljesen kihalt helye, Balatonfüred és Siófok — utóbbi állami segélyben részesülve — már régóta dicsekedhetnek csinos színházzal, mely a fürdőélet kiváló tényezője."

22 Az állami segély elmaradása miatt azonban az állandó színház felépítése végül meghiúsult. 174