Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tar Ferenc: Idegenforgalom és vállalkozás Keszthelyen a századfordulón

Keszthely felől a somogyi oldalra vezető út és az átkelőhely közelébe állomást építtetett a Déli Vasút, s annak a „Keszthely" állomás nevet adta. Ez az állomás azonban csak viselte a város nevét, valójában Balatonszentgyörgy község területén feküdt. A vasútttársaság bizonyára a névadással is a közeli városhoz kívánta kötni állomását, jóllehet majd 10 km választotta el a kettőt egymástól."

6 Már ez is előnyt jelentett a település elérhetősége szempontjából. Bár kétségtelen, hogy a KeszthelyBalatonszentgyörgy Helyiérdekű Vasút igénye szinte azonnal jelentkezett. Jól látta Keszthely vezetése — élén Reischl városbíróval —, hogy a település fejlődése szempontjából alapvető a vasút. A Keszthelyre és Hévízre igyekvőknek kocsin kellett megtenni a 10-15 kilométeres utat, ami nem volt mindig kellemes. Egy 1879-ben megjelent „Fürdőidényi karczolat" a következőt írja: „Hosszas, unalmas utazás után megérkeztem... a keszthelyi állomásra (melyet nem tudom mi okból csúfolnak keszthelyinek; talán mert oly messze van Keszthelytől?)"

7

. Utasunk esőben kocsizott a balatonszentgyörgyi állomástól Keszthelyig. Esernyője alatt is elázott mire a kávéházig ért. Balatonszentgyörgy és Keszthely között a vasúti összekötés 1888 őszére készült el. Az első utas Festetics Tasziló gróf vendége, a walesi herceg volt, aki szeptember 21-én este érkezett a a városba. A hivatalos megnyitóra 27-én került sor. Az ünnepi eseményről a helyi sajtó terjedelmes cikkben számolt be: „Néhány perczel négy óra után az újmajor felől felszálló füstgomolyag jelezte a vonat közeledését, a rendőrség és a tűzoltóság ekkor talpon állott és minden szem arra fordult; ezután csakhamar a mozdony sípja füttyentett, az állomás csengettyűje megszólalt, s berobogott a városi czímerrel, számos kisebb-nagyobb zászlókkal feldíszített Tasziló nevű mozdony."

8 A mozdonyok a Festetics család tagjairól kapták nevüket: „Tasziló", „György", és „Mari". A vasút jelentőségéről a Millenniumra megjelent egyik kötet egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a helyi érdekű vasútnak 1888-ban történt megnyitása Keszthelyt közelebb vitte a világforgalomhoz, s a város egyszerre nagyot lendült"

9

. A vonat üzeméhez fűzött várakozások beváltak: a szerelvények kihasználtan közlekedtek. 1903-ban Tapolcáig építették tovább a vasútvonalat, 1909-ben pedig a tó északi partján elkészült a Balatoni Vasút. A századfordulón több kísérlet történt arra, hogy villamos vasút épüljön Keszthely és Hévíz között. Tervek is készültek és elsősorban csak az anyagiak hiánya akadályozta a beruházást. 1914-ben az első vüágháború megindulásával a terv lekerült a napirendről. 171