Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

V. Fodor Zsuzsa: Vállalkozások és városfejlődés a század eleji Veszprémben

vénytársasággá, melyet a helyi pénzintézetek mellőzésével egy szűk körű tőkés csoport hozott létre. Az első veszprémi részvénytársaság igazgatóságában és felügyelőbizottságában egy-egy takarékpénztári főrészvényes, fakereskedő, téglagyártulajdonos, két-két bérház és szőlőbirtok-tulajdonos ügyvéd, divatáru-, vas- és lisztkereskedő kapott helyet. A részvénytársaságot tehát néhány zsidó középtőkés alapította a bankok és a kistőkések kizárásával, nem is kifejezetten ipari, hanem főleg kereskedelmi elgondolással. Ez a profil az első világháború alatt különösen jónak bizonyult, amikor a hadiellátás, majd az egyre súlyosabb alapanyaghiány következtében a fakészítmények, a fűrészáruk, sőt a tűzifa is kurrens áruvá léptek elő. A száz fő körüli munkáslétszámmal dolgozó gyár vezetői felismerték a nagy üzleti lehetőséget, ezért 1916-ban raktárt és eladási irodát nyitottak a fővárosban. Ezzel a cég kilépett a regionális keretből és bekapcsolódott az országos kereskedelmi életbe.

11 Amíg Győr, Szombathely és Kaposvár a század első évtizedére jelentős gyáriparral rendelkezett, addig Veszprém 1911-ben csupán második nagyobb ipari üzemének a létestítését ünnepelhette. E gyár létrejötte mindenekelőtt dr. Óvári Ferenc nevével forrott össze, aki mint ügyvéd, országgyűlési képviselő, a századforduló után Veszprém iparosításának valóságos zászlóvivője lett. Minden ipari vállalkozást támogatott, de azt is felismerte, hogy kis manufaktúrákkal nem lehet nagyobb haszonra szert tenni, és a gyorsan szaporodó foglalkoztatottsági gondokat sem ezek oldják meg. A textilipar privilegizált helyzetét látva Veszprémben is textilipari üzem létesítését szorgalmazta. Társak híján 1907-ben saját erejéből szervezte meg kötő- és szövőgyárát, melyben kezdetleges körülmények között, néhány munkás alkalmazásával, harisnyákat gyárottak. A kezdeti kudarcok, majd szívós szervező munka után 1911-ben megalakult a megyeszékhely század eleji legnagyobb ipari vállalkozása, a Veszprémi Kötött- és Szövött Iparáru-gyár Rt. Elnöke, a széleskörű kapcsolatokkal, nagy befolyással rendelkező dr. Rédey Gyula nagyprépost maga is új korszak nyitányaként értékelte az eseményt, lévén hogy „az új gyáralapításban egyesült az egész város, s ebben sem társadalmi állás, sem vallás nem tudott éket verni az alapítók közé". Ami igaz is volt, mert a részvényesek között éppúgy megtalálhatók a zsidó és keresztény kereskedők, mint a Tisza-pártiak és a 48-asok. A részvénytársaságot javarészt kis- és középtőkések alapították, de ezúttal a 164