Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Halász Imre: Adatok Zala vármegye pénzintézeteinek topográfiájához a 19. század második felében

takarékpénztára, a Keszthelyi Takarékpénztár kezdi meg működését. Két év múlva, 1872-ben a Csáktornyai Takarékpénztár, majd 1873-ban öt további pénzintézet, az Alsólendvai Takarékpénztár, az Alsó-Muraközi Takarékpénztár, a Csabrendeki Takarékpénztár, a Sümegi Népbank és a Nagykanizsai Bankegyesület is megkezdi működését, ez utóbbi negyedikként a városban. A megalakuló pénzintézetek döntő többsége takarékpénztár. Az 1887ben kiadott Magyarország gazdasági statisztikájában ezt olvashatjuk a pénzintézetekről: „Nálunk a takarékpénztárak tulajdonképpen letéti bankok, melyekben sokkal kisebb szerepet játszanak az alsóbb néposztályok apró megtakarításai, mint a nagyobb tőkék, nevezetesen a rövid időre felszabadult üzleti forgótőke. A szövetkezetek tekintélyes része sem felel meg nevének, s a helyett, hogy tagjaik hitelképességét igyekeznék fokozni, s megszerezni számukra a szükséges hitelt, csak a nagy nyereségre spekulál, éppúgy, mint a részvénytársulati alapon nyugvó hitelintézetek."

9 Az 1873-as válság elsősorban a bankokat érintette, a takarékpénztárak viszonylag jól átvészelték.

10 Ez az országos tendencia mutatkozik meg a megyében is, ugyan egyetlen pénzintézetet sem kell bezárni, de hosszabb ideig nem létesül pénzintézet a megyében. Az 1878-ban megalakult Osztrák-Magyar Bank 1878-ban és 1879-ben felállította első öt fiókját Győrött, Kolozsvárott, Nagykanizsán, Pozsonyban és Szegeden. 1879. szeptember 11-én jelent meg hirdetése a korabeli lapokban, mellyel az „üzletvilág" tudomására hozták, hogy megnyílt az Osztrák-Magyar Bank Nagykanizsai Fiókja, melynek működési területéhez tartozott több vármegye, sőt a jelentősebb városok közül Kaposvár és Pécs is.

11 A nyolcvanas évek elején három további takarékpénztár alakul: 1881ben a Belatinc Vidéki Takarékpénztár és a csáktornyai székhelyű Muraközi Takarékpénztár, 1884-ben pedig a Zalaszentgrót és Vidéke Takarékpénztár. Az évtized fordulóján és a kilencvenes évek első felében Tapolca második pénzintézete, a Balaton-melléki Takarékpénztár (1889), a Kotori és a Le tényei Takarékpénztár (1892), majd végül a megyeszékhely két pénzintézete, a Zala megyei Központi Takarékpénztár és a Zala vármegyei Takarékpénztár nyílik meg, mindkettő 1893-ban. 120