Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Halász Imre: Adatok Zala vármegye pénzintézeteinek topográfiájához a 19. század második felében

A megye pénzintézeteinek összefoglaló adatai Település Pénzintézetek száma Pénzintézetek neve Alapítás éve Alaptőke v. részvénytőke 1895-ben (K) Zalaegerszeg 3 Zalaegerszegi Takarékpénztár Rt. Zalamegyei Központi Takarékpénztár Rt. Zalavármegyei Takarékpénztár Rt. 1869 1893 1893 200 000 80 000 30 000 Zalaszentgrót 1 Zalaszentgrót és Vidéki Takarékpénztár Rt. 1884 20 000 Összesen 23 1845-1893 1 500 600 Zalában egy népbank alakult, Sümegen. A népbankok németországi mintára jöttek létre, működésük előre meghatározott időtartamra szólt, a Sümegi Népbankot két évtizedre (1873-1893) jegyezték be.

1 Itt a tagok felelőssége korlátolt, ami a lekötött törzsbetéten túl nem terjedt. A legelterjedtebb pénzintézeti forma a takarékpénztár volt, melyeket a legtömörebben így jellemzett a Magyar Compass 1874-es évfolyama: „Tekintettel azonban azon körülményre, hogy a takarékpénztárak csekélyebb alaptőkével bírnak, — alakulásuk legújabb időben az előlegezési üzletre nézve a pénzüzleti viszonyokban kevésbé jártas — és megtakarított filléreit ezen intézeteknél elhelyező közönség érdekében, nagyobb biztonság czéljából — azon megszorítás alá esik, hogy az azoknál letett idegen pénzeket csakis az alább következő értékpapírokra, előlegezésekre vagy megvásárolhatására fordíthatják, nevezetesen: Magyar vagy osztrák állami kötvények — az állam által kamatbiztosítással ellátott vállalati papírok — végül ilyen természetű elsőbbségi kötvények vagy záloglevelekre, melyek a budapesti vagy bécsi tőzsdén hatósági engedély alapján állandóan jegyeztetnek."

2 Zalában 22 takarékpénztárt gründoltak a századfordulóig. A takarékpénztárakkal szinte párhuzamosan 1869 és 1879 között létrejött nyolc szövetkezettel összesen 31 pénzintézet alakult a megyében a múlt század második felében. 117