Stach Reinhard – V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Német iskolai faliképek 1880–1980 között. Kiállítás a Duisburgi egyetem általános főiskolai karának iskolatörténeti gyűjteményéből (Veszprém, 1989)

(Tell Vilmos IV. felv. 3. szín.; fordította Vas István, 1952.) A német költeményekhez a faliképeket azzal a szándékkal hozták létre, hogy azokban az irodalom és a festészet összecsengjen. A művészeti nevelés az évszázad kezdetén az esztétikai nevelést hangsúlyozza ki. ,,A kápolna" című falikép (20. kép) megkísérli Ludwig Uhland (1787— 1862) hasonló című költeményének a hangulatát visszaadni. A költeményt megzenésítették és dal formájában tanulók generációja ismerte. A würmlingi kápolnát, amely a költő Uhlandot megihlette, a képen a valósághoz hűen ábrázolták. Ez a temetői kápolna egy hegycsúcson található, távol a világ zajától, ahol a holtak zavartalanul pihenhetnek. A festő Carl Max MüllerWachsmuth ábrázolásában a realizmus és a pátosz váltakozik. Ez a látszólagos kiegyensúlyozatlanság jól visszatükrözi a költemény hangulatát. Sch 236 Friedrich von Schiller és Johann Wolfgang von Goethe klasszikus német költőfejedelmek. „A weimari Goetheház előtt' című kép (23. kép) azt a pillanatot ábrázolja, amikor Schiller tizennégy napi tartózkodást követően 1794. szeptember 27-én elbúcsúzik Goethétől a ház lépcsőjén állva. Goethe karja barátilag átöleli fiatalabb barátjának a vállát. A kép dekoratív mellékletével egyúttal annak a korszaknak a világát is bemutatja, amikor Weimar Németország szellemi központja volt. A vallásoktatási képek fő mondanivalóját az ó és az újtestamentum bibliai történeteinek egy-egy kiválasztott szakasza jelentette. A Genezis központi eseménye az ember kiűzetése a paradicsomból, a bűnbeesés. Az összehasonlítás megkönnyítése céljából négy, témájukban azonos, különböző korszakokból származó képet választottunk ki. Ezek a képek a művészi áb12