Törőcsik Zoltán (szerk.): Veszprém megye felszabadulása és fejlődése. Kiállítás a Bakonyi Múzeumban a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. (Veszprém Megyei Múzeum, 1985. április 3–október 15)
1945. április 4-én a Szovjet Tájékoztatási Iroda a következőket jelentette: „Az 1945. március 16—április 4. közti időben végrehajtott előretörés következtében a 2. és 3. Ukrán Frontok csapatai befejezték Magyarország egész területének felszabadítását a német megszállóktól." 1945. április 4 hazánk történetének egyik legdöntőbb sorsfordulója: a felszabadító szovjet Vörös Hadsereg lehetővé tette a teljes politikai, társadalmi, gazdasági átalakulást — lehetővé tette a szocializmus építésének útját. 1945. április 4 egyúttal befejező dátuma annak a több mint fél esztendeig tomboló harcnak, melyet a szovjet 2. és 3. Ukrán Frontok hadseregei vívtak Magyarország térségében a fasiszta német hadsereggel, illetve annak magyar szövetségesével, a nyilas vezetés alatt álló magyar katonai erőkkel. A hat és fél hónap harcaiból öt hónapon át a Dunántúlon dúlt a háború. Ugyanis a szovjet 2. és 3. Ukrán Frontok több egymást követő hadműveletben — a jassy-kisinyovi (1944. augusztus 20—szeptember 28-ig), belgrádi (1944. szeptember 28—október 21-ig) és a debreceni (1944. október 6—28-ig) támadó hadműveletekben — szétzúzták a fasiszta német haderő hadműveleti védelmi rendszerének déli szárnyát, s november első hetére felszabadították Magyarországnak a Dunától keletre fekvő területeit. A német hadvezetés Németország délkeleti térségének védelmére Magyarországon igyekezett új hadászati védelmi rendszert kiépíteni. Ez a védelmi rendszer a Balaton két oldalán és a Balatontól nyugatra épült ki. Mind az első védelmi vonal, az Érdtől a Balatonig, illetve a Balaton északnyugati partvidékén Keszthelyig (majd onnét Csurgóig) húzódó Margit-vonal, mind a második védelmi rendszer, a Klára-vonal jelentős része Veszprém megye területén át húzódott. A budapesti támadó hadművelet tervei szerint — a mohácsi hadműveleti hídfőből — támadó 3. Ukrán Front hadseregei 1944. december 6—7-én beleütköztek ebbe a védelmi rendszerbe, s támadásuk hosszan elhúzódó harcokká alakult. A megye egy része viszont a német hadsereg felvonulási- és hadtápterületévé vált. A helyzetet súlyosbította, hogy a német hadsereg nemcsak védelmi harcokat vívott a megye keleti térségében, de ellentámadásainak egyrészét is innen indította el (1945. január 18—26; március 6—15.). Három hónapig tomboló harcok után, 1945. március 16-án indították el a 2. és 3. Ukrán Frontok hadseregei bécsi támadó hadműveletüket, s tíz nap alatt sorra áttörték a német védelmi vonalakat. A frontáttörés súlyos harcai során szabadult fel Veszprém megye. A súlyos harcoknak — az 1944—1945 fordulóján lezajlott, új történelmi korszakot nyitó eseményeknek — állít emléket múzeumunk hazánk felszabadulásának 40. évfordulóján. A múzeumi kiállítás módszereivel állít emléket a felszabadító szovjet Vörös Hadseregnek, s ezt követően bemutatja, hogy élt az adott lehetőségekkel Veszprém megye dolgozó népe, s mit teremtett meg az elmúlt 40 év során a dolgozó nép élcsapatának a magyar kommunistáknak, a magyar kommunisták pártjának vezetésével. A kiállítás két fő részre oszlik — első része Veszprém megye felszabadítását, második része a felszabadulás óta eltelt 40 év eredményeit mutatja be. A kiállítás — évforduló jellege miatt — több együttesben mutatja be az első részt, majd fotótabló módszerekkel reprezentálja a második részt. Az együttesek egy, illetve több vitrinben, vendégfalon mu +~!tják be — idörendiségben — az eseményeket. A rövid és áttekinthető eseménytörténeti vázlatokat térképvázlatok, loióreprodukciók, valamint korabeli dokumentumok (plakátok, térképek, sajtótermékek, kisnyomtatványok stb.), illetve korabeli tárgyak (hadfelszerelési tárgyak, fegyverek, ruhák stb.) teszik szemléletessé, s hozzák közelebb az érdeklődő látogatóhoz. 3
