Cs. Dax Margit (szerk.): A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei. Állandó kiállítás a Bakony Múzeumban 1985.
Dualizmus kora (1867-1918) A kiegyezés (1867) utat nyitott a tőkés gazdasági fejlődés meggyorsulásának, a polgári állam kiépítésének, a társadalom polgári átalakulásának. 1867 után a gazdasági fejlődést kedvezően befolyásolta a nemzetközi piac, lehetőséget teremtve a mezőgazdaság modernizálásának és az exportképességnek. Ezzel összefüggésben épült ki az ország és a megye vasúthálózata, a folyók szabályozása. Tért hódított az intenzív és belteijes gazdálkodás, rohamosan fejlődött az élelmiszeripar. Az eredmények ellenére a nagybirtok túlsúlya akadálya volt a gazdasági fejlődésnek. A külföldi tőke beáramlása megkönnyítette a hitelszervezet, a bankrendszer kiépítését. Veszprém megyében továbbra is erős maradt a katolikus egyház gazdasági és politikai hatalma. A lakosság nagyobb része mezőgazdaságból élt, átlagosan 1,6 kataszteri holdon gazdálkodtak. A Balaton-felvidék szőlőművelésből élő falvaiban az 1880—1890-es filoxéra vész után a lakosság nagyrésze munkanélkülivé vált. Más lehetőségük nem lévén, 1895—1905 között csaknem 16 ezer ember vándorolt ki közülük Amerikába. Bár az 1870-ben Budapest—Szombathely között megépült vasútvonal áthaladt a megyén, szinte csak a szénbányászat fellendülését segítette (Ajka, Várpalota). Veszprémben csak a század végén kezdtek nagyobb üzemek, gyárak működni (posztó, cement-, tégla-, faárugyár). A rendezett tanácsi várossá lett (1875) Veszprém a századfordulón kiépítette kommunális létesítményeit (vízvezeték, csatorna, villanyhálózat), múzeumot, színházat alapított, bővítette a kórházat. Fejlődött az.oktatás is, a népiskolák mellett tanintézetek, Veszprémben és Pápán kereskedelmi és polgári iskolák nyitottak kaput. Pápán jogakadémia működött, 1883-tól iparostanonc oktatás folyt. 1896-ban állami tanítóképző létesült Pápán. Az ipari munkásság és a szegényparasztság osztályharca a tőkés rendszer ellen irányult (Veszprémben 1903-ban volt az első sztrájk). A XX. század első évtizede eszmeileg, szervezetileg is megerősítette a demokratikus átalakulásért küzdő erőket, a polgári radikális és a szociáldemokrata mozgalmat. 46