Cs. Dax Margit (szerk.): A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei. Állandó kiállítás a Bakony Múzeumban 1985.

A korai avar temetők közepén a szabad harcosok lovassírjait találjuk, mellettük arany- és ezüst fülbevalókat, szemes-gyöngy nyakláncokat viselő asszonyaik temetkeztek. (Balatonfűzfő). A 7. század közepéig a kagán (főfejedelem) és dinasztiája birtokolta az abszolút hatalmat. A barbár uralkodók szokásos pompája vette körül őket. Magányosan található sírjaik arany övdíszei, fegyverei, edényei és ékszerei a bizánci aranyadó (évente kb. 350 kg) nemesfém készletéből készültek. A 7. századtól a kagáni székhely a Duna—Tisza közén volt, melynek pompája a fejedelmi sírok arany tárgyaiból is kitűnik. A 6. század végén — bizánci források szerint — pásztorkodó, nagyállat-tartó életmódjuk még változatlan volt. Tavasszal és nyáron a síkságokon legeltettek, télre a melegebb éghajlatú Észak-Balkánra és az Al-Duna vidékére vonultak. A 7. század eleji katonai vereségeik miatt a pásztorkodásból élő köznép kénytelen volt szakítani területváltó életmódjával, s a Kárpátmedencére szorítkozó területet kellett szállás és legelőterületek szerint felosztani. A megtelepedett lakosság falvaiban (Dunaújváros) már félig földbemélyített házakat épített a korábbi jurták helyett. Bizánc sikertelen ostroma után az avar birodalomban a belpolitikai válság polgárháborúba torkollott. Fellázadtak a környező szláv törzsek és a szövetséges bolgárok is, akik Kuvrát kán vezetésével önálló kaganátust hoztak létre. 670-től új fejedelmi központok jöttek létre Fejér megyében és a Mezőségben is. A fejdelemi család feltárt sírjainak leletei hasonlóak a Kuvrát kánsághoz köthető emlékanyaggal. Az etnikai változást az új viselet is tükrözi. Üvegbetétes, szalagfonatos övdíszek (Jutás), fém varkocsszorítók (Veszprém—Kádártai út), szélesebb karú íj és új fegyver: a fokának alsó részén is élesre fent szablya (Öskü). Megváltozott a lószerszámzat díszítése, a kengyelek formája. Az ostorok vagy korbácsok nyelét csontfejek díszítik (Várpalota-Gimnázium, Jutás). Az asszonyok viselete kevésbé színes, mint korábban. Gyöngyös fülbevalókat, mellboglárokat, fém nyakláncokat találunk sírjaikban (Várpalota). Az új népesség beköltözése szinte újjáélesztette a 7. századvégi avar birodalmat. Az évtizedek óta szünetelő bizánci kapcsolatok 678tól megújultak. A 670 körüli nagy belső átalakulás után 30-40 évvel új régészeti kultúra bontakozott ki és terjedt el egységesen az avar birodalomban. 24